Senát Národního shromáždění R. Čs. r. 1938.

Tisk 708.

Je známe, že berné správy zaslaly poplatníkom v r. 1937 naraz dva platebné príkazy na základe berného zákona z r. 1936, a to jeden na berný rok 1936 a druhý stejného obsahu na berný rok 1937. V obidvoch platebných príkazoch figurovaly doslovne a presne tie isté dáta, a keďže berné správy doručovaly z pohodlnosti tieto tlačívá poplatníkom väčšinou spolu a neoddelene, v tej istej dobe a v jednej expedícii prevážna väčsina poplatníkov sa domnievala, že ide iba o jedno vyrúbenie a použili poplatníci opravných prostriedkov len proti jednému platebnému príkazu, pokiaľ pokladali vyrúbenie za neoprávnené.

Z toho, že občanu podali opravné prostriedky len proti jednému platovému príkazu, mali poplatníci nevýhodu, že druhý platebný príkaz nadobudol moci práva, z čoho plynula nespravodlivosť, že nakoľko sa opravnému prostriedku vyhovie, vzťauje sa tento úspech iba na napadnutý platebný príkaz, a ač k vyrúbeniu došlo na stejnom podklade, v druhom prípade nespravodlivosť trvá.

Je mi známa ešte iná nespravodlivosť, ku ktorej došlo v dôsledku prechodného opatrenia. Mám v rukách platebný príkaz, vydaný bernou správou v Parkáne pod č. 4. Podľa neho bol istý gazda na r. 1936 i 1937 zdanený daňou činžovou po 180,75 Kč. Dotyčný gazda však bol iba v prvom štvrťročí 1936 nájomníka s mesačnou činžou 50,- Kč, takže jeho činžový príjem činil iba 150,- Kč, a teraz by mol platiť 361,50 Kč dane činžovej, keďže vyrúbenie na obidva berrné roky stalo sa na základe toho istého, ale iba jednorázového činžového príjmu. Občan išiel na bernú správu, kde mu bolu povedané, že dostali pokyn od generálneho finančného riaditeľstva, že musia zamietnuť každé také odvolanie, kde daň činžová bola predpísaná na základe príjmu z r. 1936, a to bez ohľadu na to, do ktorej doby bydlel nájomník u poplatníka. Tiež táto nespravodlivosť treba napraviť.

Podpísaní na základe uvedeného navrhujú:

Vláde sa ukladá aby ministerstvo financií bez odkladu, vypracovalo a predložilo návrh, že pokial' by poplatník podal opravný prostriedok iba proti jednému z platebných príkazov, vydaných na berné roky 1936 a 1937, tu treba mať za to, ako keby tento opravný prostriedok bol samočinne podaný i čo do druhého berného roku ; ďalej stran toho, aby činžový príjem, docielený v r. 1936, figuroval oko základ dane iba pre jedno, vyrúbenie, aby na základe zdanenia na dva berné roky nečinila daň činžová v niektorých prípadoch v dvoch berných rokoch viac, než koľko činí docielený príjem činžový.

V Prahe dňa 22. mája 1938.

Ismeretes, hogy az 1936 évi adótörvény alapján az 1937 évben az adófizető polgároknak az adóigazgatóságok egyszerre két fizetési meghagyást bocsájtottak ki és pedig egyet az 1936 adóévre és egyet ugyanolyan tartalommal az 1937 adóévre. Mindkét fizetési meghagyásban szórulszóra pontosan ugyanazon adatok szerepeltek és mi el a legtöbb esetben az adóigazgatóságok kényelmi szempontból a nyomtatványokat egybem, el nem választva, egyidőben, egy küldeménnyel kézbesítették az adófizetőknek, a lakósság legnagyobb része azt hitte, hogy csak egy kivétésről van szó és csak az egyik fizetési meghagyás ellen élt jogorvoslattal, amennyiben a kivetést jogosulatlannak találta.

Hogy a lakósság legnagyobb része az adótörvényekben amúgy sem ismeri ki magát teljesen, közismert. Ehhez a magyarlakta vidéken még az is járul, hogy a fizetési meghagyásokban a nyomtatott szövegen kivül írt szöveg csak az államnyelven volt fogalmazva és így azt a magyar lakósság meg sem tudta teljesen érteni.

Abból, hagy a polgárok csak az egyik fizetési meghagyást támadták meg jogorvoslattal, az a hátrányuk származott, hogy a másik fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, ami azzal az igazságtalansággal jár, hogy amennyiben helyt adnak a jogorvoslatnak, annak eredménye csak a megtámadott fizetési meghagyásra vonatkozik, és bár mindkét kivetést ugyanazon alapon történt, az egyikben mégis megmarad az igazság talonság.

Az átmeneti rendelkezés következtében még a következő igazságtalanságról is tudok. Kezeim között van a párkány adóigazgatóság 4 számú fizetési meghagyása. Ennék alapján az illető gazdát úgy az 1936 mint az 1937 adóévre házbéradó címén 180,75 - 180,75 koronával adóztatták meg. Az illetőnek azonban csak az 1936 év első negyedében volt lakója havi 50,- korona lakbérrél, úgy hogy házbér jövedelme összesen csak 150,- koronát tett ki és ezután most 361,50 korona házbéradót volna köteles fizetni, mivel mindkét adóévre a kivetés ugyanazon egyszeri házbér jövedelem alapján történt. A polgár eljárt az adóigazgatóságon, ahol azt a választkapta, hogy a vezérpénzügyigazgatóságtól azt az utasítást kapták, hogy minden olyan felebbezést el kell utasítani, ahol a házbéradót az 1936 év jövedelme alapján itták elő tehintet nélkül arra, hogy a lakó meddig lakott az adófizetőnél. Ezt az igazságtalanságot is orvosolni kell.

Alulirorttak mindezek alapján indítványozzuk:

Meghagyja a kormánynak, hogy a pénzügyminiszterinm dolgozzon ki és terjeszszen be haladéktalanul indítványt arra vonatkozólag, hogy amennyiben az adóköteles polgár az 1936 és az 1937 adóévekre kiadott fizetési meghagyások közül csak az egyik adóévre vonatkozólag nyujtott be jogorvoslatot, ez a jogorvoslat önmagától a másik adóévre vonatkozólag is benyujtottnak tekintendő, továbbá arra vonatkozólag, hogy az 1936 évben elért házbérjövedelem csak egy kivetésnél létezzék adóalapként, nehogy a két adóévre vonatkozó megadóztatás alapján a házbéradó egyes esetekben többet tegyen ki a két adóévben, mint az elért lakbérjövedelem.

Ezen indítványt kérjük a pénzügyi bizottságnak kiadni s Jelen indítvány nem jár pénzügyi megterheléssel.

Prága, 1938 május hó 22.