Tisk 40.

1. sen. Kříže a soudr. na p. ministra vnitra o zákazu táboru lidu Volné myšlenky československé a Unie socialistických svobodných myslitelů v Čes. Budějovicích.

2. sen. Hokkyho a druhov predsedovi vlády a celej vláde o zadržovaní obecných prirážok obci Sevľuše, čím sa zabraňuje potrebným investíciám obce.

3. sen. Hokkyho a druhov celej vláde, aby okres sevľušský vyhlásený bol za okres núdzový.

4. sen. Hokkyho a druhov ministrovi vnútra o zrušení režimu vládneho komisariátu v Mukačeve a Paušíne.

5. sen. Franka, Enhubera na ministra vnitra stran neoprávněného zákazu daňové protestní schůze v Děčíně.

a Unie socialistických svobodných myslitelů v Čes. Budějovicích.

Volná myšlenka čsl. podala jménem Akčního výboru organisací bezkonfesních v Čes. Budějovicích, v němž je kromě této organisace zastoupena také Unie soc. svob. myslitelů a spolek Karel Havlíček, žádost o povolení táboru lidu na den 1. září na Jirsíkově náměstí. Na tomto táboru lidu měl promluvit kap. Em. V. Voska na téma: "Za svobodnou a demokratickou školu." Tato žádost byla rozhodnutím Okresního úřadu v Čes. Budějovicích zamítnuta výnosem ze dne 26. srpna 1935 pod č. 54.726/Št. Zákaz byl vydán podle § 6 zák, shromažďovacího v zájmu veřejného klidu a pořádku vzhledem k místním poměrům.

Tento zákaz Okresního úřadu je neodůvodněný, poněvadž v naší republice se usilovalo a usiluje o svobodu a demokracii ve všech oborech, tedy také ve školství. Seriosnost pořádajících korporací i osoby přednášejícího dávala záruku, že projevu nebude žádným způsobem zneužito.

Rovněž tak žádná okolnost nenasvědčovala tomu, že by při táboru lidu mohlo dojíti k výtržnostem s jiné strany, nebo k nějakým jiným incidentům, které by mohly porušit veřejný klid a pořádek.

Zdá se tedy, že jedinou příčinou zákazu byly přílišné a nemístné ohledy vůči českobudějovickému biskupovi a místním katolickým institucím, kterým přirozeně tábor lidu Akčního výboru bezkonfesních organisací byl proti mysli. Takové ohledy ovšem nemohou býti důvodem k tomu, aby byla omezována svoboda:projevu bezkonfesních občanů v Čes. Budějovicích.

Podotýkáme ještě, že toto není první případ, v němž Okresní úřad v Čes. Budějovicích postupoval tímto způsobem podle našeho názoru neoprávněným. Tážeme se proto pana ministra:

1. je panu ministrovi známa praxe Okresního úřadu v Čes. Budějovicích v postupu vůči bezkonfesním občanům?

2. je pan ministr ochoten vyšetřiti, proč byl zakázán tábor lidu Akčního výboru organisací bezkonfesních, ohlášený na den 1. září v Čes. Budějovicích?

3. je pan ministr ochoten, přesvědčí-li se, že zákrok Okresního úřadu byl neoprávněný, zamezit, aby se podobné případy v budoucnosti opakovaly?

V Praze, dne 25. září 1935.

Pane predseda vlády!

Obec Sevľuš má u finančných úradov asi 860.000 Kč pohľadávky na obecných prirážkach.

Táto suma prirodzene chýba správe obce Sevľuš, aby mohla z nej hradiť náklady svojich najpotrebnejšich investícií. Nemôže dať svoje ulice vydlaždiť, ač prednosta okresného úradu a obecné predstavenstvo, rada a zastupiteľský sbor podnikajú všetko, aby dali do poriadku obec, ktorá je okresným sídlom a má 12.000 obyvateľov. Pre nedostatok hmotných prostriedkov je to však nemožné. Aké sú v dôsledku toho komunikačné pomery v Sevľuši, dôkazom toho prikladám fotografické snímky Masarykového námestia, ktoré je v takom stave, že si to sotva možno predstaviť: Veža mestského domu obdivuje sa svojej kráse v barine na Masarykovom námestí. Trhovci, ktorí plátiá žnačné miéstné, stoja v dobe jesenných pŕšok po kolená v blate. Buďto ráčte zmeniť názov námestia; alebo ráčte sa postarať o to, aby obec mohla si opatriť peniaze na jeho vydlaždenie,

Už dávno malo, dojsť ku stavbe budovy okresného súdu sevlušského - veď to bolo plánované už pred vojnou - lebo sotva je ešte jedna budova okresného súdu v tak škandalóznom stave, ako táto, kde v jednej a tejže miestnosti pojednávájú dva sudcovia. Dvojposchoďový palác okresného súdu v Ťačeve už je vybudovaný, a preca okresnémiu súdu v Ťačeve je pridelené len 38 obcí, kým okresnému súdu v Sevľuši 54 obcí. Avšak Ťačevo mohlo dať potrebný príspevok, kdežto Sevľuš nie, lebo i takto má 5milionovú dlžobu, ktorá pôsobí vážnu starosť.

Vrchnosti škôl obchodných a priemyselných stále výhrožujú Sevľuši, že odsťahujú tieto dve déležité školy, jestliže obec nedá značnejší príspevok. Damoklov meč odňatia škôl visí stále nad Sévľušou.

Nezbytným požiadavkom by bolo i vybudovanie kanalizácie a vodovodu, lebo tyfusové onemocnenia každého roku sa opakujú a táto nákaza požaduje stále viac smrteľných obetí. Tieto práce mohly by býť prevedené len zároveň s úpravoü potokov Belvy a Salvy, lebo obsah kanálov mohol by byť odvádzaný len sem. Všetky tieto práce ztroskotaly na finančných pomeroch.

Zemský úrad požaduje na roky zpätmo obrovské sumy na nájomnom okresného úradu a z tejto príčiny trvajú stále debaty s menovaným úradom, ktorý miesto toho, aby pomohol, ešťe viac tlačí pod vodu hlavu obce, ktorá beztoho už sa pótapa v dlžobách.

Na základe uvedeného s úctou tážem sa pána predsedu vlády a celej vlády:

Či ste ochotní urobiť súrné opatrenia, aby finančné úrady čo najskôr vydaly obecné prirážky v sume približne 1,000.000 Kč spolu so 7 % úrokmi zo zameškania (toľko ony vybierajú), lebo ináč obec Sevľuš bude sa muset' i naďalej na dlhú dobu zriecť svojich najnutnejšich zdravotných, kultúrnych; sociálnych, a iných investícü a snášať všetky vážné dôsledky tohoto neblahého stavu.

V Prahe, dňa 7. septembra 1935.

Miniszterelnök Ur!

Nagyszőllós községnek pótadóiból mintegy 860 ezer koronás közpótadó hátrálékkövetelése van a pénzügyi hatóságoknál.

Ez az összeg természetszerüen hiányzik Nagyszőllőš község igazgatásának, hogy belőle a legszükségésebb berúházási költségeit fedezhesse. Ném tudja áž uccáit kíköveztetni, mindamellett, hogy a járási hivatal főnöke s a kőžségi előljáróság, tanács és képviselőtestület mindent elkövetnek, hogy a községet, - amely járási székhely és 12 ezér lakosa van, - rendbehozzák. Ez azonban, az anyagi eszközök hiánya miatt lehetetlen. Hogy emiatt azután milyenek a közlekedési viszonyok Nagyszőllősön, annak bizonyitékául idemellékelek fényképeket a Massaryk-térről, amely szinte elképzelhetetlen állapotban van. A városház tornya. a Masaryk-tér pocsolyájában gyönyörködik szépségében. Az elég tekintélyes helypénzt fizető vásárosok térdig érő sárban állnak az őszi nagy esőzések idején. Vagy méltóztassék megváltoztani e tér nevét, vágy tessék gondoskodni róla, hogy a község e tér kikövezéhez szükséges összegeket előterémthesse.

Már rég ótá, esedékes, volna a nagyszőllősi járásbirósag épületének felépítése, - amelyet már a. háboru előtt terveztek, - mert aligha van még egy járásbiroságí, épület olyan botrányos állapotban, mint ez, ahoi 2 biró tárgyal egy és ugyanazon helyiségben. A tecsői jarábirósag gýönyorü kétémeles palotája már fölépült, pedig Técsőn csak 39. közsegnek, - Nágyszőllősön ellenben 54 községnek van a járásbirósaga. De Técső meg tudta adni a szükséges hozzajárülást, ellenbén Szőllős nem, mert igy is 5 millión felüli. adóssága, van, amelynek törlesztése sulyos gond.

A kereskedelmi és ipariskolák felsőbb hatóságai állandóan azzal fenyegetik meg Szőllőst, hogy elveszik e két fontos iskoláját, ha nem adnak jelentős hozzájárulást. Az elvitel damokleszkardja: állandóan ott lebeg emiatt Szőllős fölött.

A csatornázás és vizvezeték építése is elengedhetetlen volna, mert a tifuszos megbetegedések. évről-évre megismétlődnek, s a járványnak állandóan több halálos áldozata is van. Ezek a munkálatok a Belyva és a Salva patakok szabályozásával volnának csak elérhetők s a csatornák vizét csak azokba vezethetnék le. Mindezek a munkák pénzügyi okokon feneklenek meg.

Az országos hivatal oriási összegeket kér évekre visszamenőleg a községtől a járási hivatal bérlete fejében, s emiatt évek óta vita folyik a nevezett hivatallal, amely ahelyett, hogy segítené, még jobban viz alá nyomja a fejét az adósságokban fuldokló községnek.

Mindezek után tisztelettel kérdem a Miniszterelnök Urat és az Összkormányt:

hajlandók-e sürgősen intézkedni, hogy a pénzügyi hatóságok a már beszedett több, mint egy millió koronára rugó pótadót. mielőbb kiadják 7 % -os késedelmi kamatokkal együtt (amennyit ők szednek), mert különben Nagyszőllős község kénytelen lesz továbbra is a legszükségesebb egészségügyi, kulturális, szociális és más beruházásairól hosszu időre lemondani s ennek az áldatlan állapotnák minden sulyos követkeaményét viselni.

Prága, 1935. szeptémber 7.

Pane predseda vlády!

Všeobecnú hospodársku krízu sledovalo veľké zadlženie obyvateľstva celej Podkarpatskej Rusi. Tieto dva faktory zaľahly čo najvážnejšie na tento najchudobnejší kraj republiky, čoho dôsledkom bolo, že hlad a bieda dostavily sa i na južné vidieky. K tomuto všeobecnému zadlženiu pridružily sa v okrese sevľušskom katastrofálne živelné pohromy, ktoré trvajú už celé roky.

Povodeň v r. 1933, ktorá obec Výlok srovnala takmer so zemou, zaplavila i okres sévľušský, pôsobiac v ňom nesmierne, škody.

V r. 1934 rozzúril sa nad Sevľušou hrozný orkan, spojený s ukrutným krupobitím, ktoré tam i v iných obciach toho okresu vymlátilo takmer všetko.

Tohoto roku bolo strašné sucho akého od roku 1864 nebolo a na aké sa ani najstarší ľudia nepamätujú. V dôsledku toho bola takmer úplne žničená úroda dvoch hlavných potravín najchudobnejšej vrstve ľudu, t. j. úroda kukurice a zemiakov, avšak i nedostatok krmív bude taký, aký tu nebol už od desaťročí. Ani úroda tabaku nebola ešte tak zlá v sevľušskom okrese od doby trvania republiky. Tá trocha tabaku, ktorá zbudla hlavne malým gazdom bola orkanom dňa 26 septembra takmer úplne vykántrená; a na niektorých miestach boly i vinohrady poškodené.

Ku všetkým týmto pliagam pridružuje sa ešte i to, že u finančných úradov darmo sme po celé roky žiadali berné výhody alebo moratorium pre živelné pohromy Ná miesto toho prišly exekúcie, zabavenie, dražby, bezohľadnosti a rozmnožovanie útrat jak štátom, tak i súkromníkmi.

Sníženie úrokovej miery nepomohlo nič. Veď práve u drobných zmeniek je bankám poskytovaná možnosť, aby pod rôznymi tituly mohly si zákonite narátať dvakráť, pri najmenšom však 11/2kráť toľko, než je prípustný 8 %-ný úrok.

Tiež živnostníkov a obchodníkov mocne postihuje záto hrozná, od rokov trvajúca bieda. Tiež na nich tlačia veritelia; oni však ani pri najlepšej snahe nemôžu svoje pohľadávky vydobyť.

Naproti tomu však na nich boly verejné a súkromné dlžoby vydobyté. A tak všetky vrstvy obyvateľstva, mimo gážistov, octly sa v biede. Avšak ich bieda je dnes ešte horšia, než bola vlani. Bolo by žiaducné, aby obyvateľstvo, ktoré zápasí so starosťou o kus chleba, aspoň na čas bolo sprostené berných exekútorov.

Všetko to vyvolalo situáciu tak nesnesiteľnú, že to už odôvodňuje, aby okres sévľušský vyhlásený bol za okres núdzový podľa zákona č. 142/1933 Sb. z. a n. a vlád. nar. č. 258/1934 Sb. ž. a n.

So zúfalým a ustrašeným pohľadom ide obyvateľstvo okresu sevlušského blízkej zime v ústrety. Ak sa len nestane zázrak, dostaví sa i sem bieda a hlad v rozmeroch verchovinských.

Na základe predneseného s úctou sa tážem:

1. či ste, pane predseda vlády, ochotný vyslať komisiu, ktorá by vyšetrila vyššie vylíčené, pomery, a pokiaľ by sa to s pravdou shodovalo -

2. či hodláte súrne zakročiť, aby okres sevľušský vyhlásený bol za okres núdzový?

3. či ste ochotný urobiť opatrenie i po tej stránke, aby sa dostalo podpory nielen gazdom a nezamestnaným, ale i maloživnostníkom a maloobohodníkom, lebo títo sa octli v núdzi len biedou tamtých.

V Prahe dňa 7. septembra 1935.

Miniszterelnök Ur!

Az általános gazdasági válságot, az egész Podkarp. Russban, a lakosság nagyfoku eladósodása követte. E két tényezö mégnagyobb sullyal szakadt a köztársasság e legszegányebb vidékére, aminek, következménye, hogy a déli részeken is beállt a nyomor és éhség. A szöllösi járásban ez általános eladósodottsághoz még évek óta tartó katasztrófális elemi csapások szegödtek.

1933 évben az árviz, amely csaknem a földdel egyenlövé tette Tiszaujlakot, a szöllösi járást is elboritotta, mérhetetlen károkat okozva.

1934 ben oly borzalmas orkán pusztitott föleg Szöllösön, de a járás más községeiben is, amellyel szörnyü jégverés jart együtt, amely elcsépelt a járásban csaknem mindent.

Ez évben oly rettentö aszály volt, amilyen 1864 pta nem volt, s a melyre a legöregebb emberek sem emlékszenek. Enneknyomán nemhogy termett volna, de csaknem kipusztult a legszegényebb népréteg legföbb két élelmicikke a tengeri és burgonya, de a takarmány inség is olyan lesz, amilyen évtizedek óta nem volt. Ily rossz dohánytermés sem volt a szöllösi járásban a köztársasság fenállása óta. Ami csek ély dohány még megmaradt, - föleg a kisgazdáknál -, azt a szeptember 26-iki orkán csaknem kiirtotta, egyes helyeken a szöllökben is tett kárt.

Mindeme csapásokhoz hozzájárult még, hogy éveken keresztül hiába kértünk a pénzügyi hatóságoktól az elemi csapások után járó adókedvezményt, vagy moratóriumot. Ezek helyett végrehajtások, árverések, záralávételek, kiméletlenség s a költségek szaporitása következett ugy az állam, mint a magánosok részéröl.

A kamat leszállitás sem segitett semmit. Hisz éppen a kis váltóknál van rá mód, hogy különféle cimeken a bankok a megengedett 8%-nál törvényesen azámitsanak fel csaknem kétszer, de legalább másfélszer ennyit.

Az iparosokat és kereskedöket szintén erösen sujtotta ez a szörnyü éveken át tartó inség Öket is szorongatták hitelezöik, s ök viszont nem tudták a legjobb igyekezettel sem behajtani a künlevöségeiket.

Elleben rajtuk bevasalták a köz és magántartozásaikat. Igy a lakosság minden - nem havi dijas - rétege inségbe jutott. De mindezek a tavalyinál is nágyobb inségbe jutottak ez idén. Kivánatos volna, hogy a betevö falat gondjaival küzdö lakosság meneküljön legalább ideiglenesen az adóvégrehajtóktól.

Mindezek oly tarthatatlan helyzetet teremtettek, amely teljesen indokoltá teszi, hogy a nagyszöllösi járás az 1933 évi 142 számu törvény és az 1934 évi 258 számu kormányrendelet értelmében inségjárássá nyilvánittassék.

Kétségbe esetten s megriadt arcal tekint a szöllösi járás lakossága a közelgö tél elé. Ha nem történik csoda, ugy itt is verhovinai méretü nyomor és éhség lesz a télen.

Tisztelettel kérem ezek után:

1. hajlandó e miniszter elnök ur egy bizottságot kiküldni, amely az általam fentebb vázolt helyzetet kivizsgálná s amenyiben azok a valóságnak megfelelök,

2. hajlandó sürgösen intézkedni, hogy a nagyszöllösi járás inségjárássá nyilvanittassék,

3. hajlandó e sürgösen az iránt is intézkedni, hogy ne csalc a gazdák és munkanéküliek, hanem általuk a kisiparosok és kiskereskedök is inségbe jutván, szintén megsegittessenek.

Praha 1935 szemptember hó 7.

Pane minister!

Právny obor vládnych komisárov nie je ani jediným paragrafom sbierky zákonov československých upravený a práve tak nie je ustanovená doba, na ktorú možno vládneho komisára menovať, a tedy i do dnes platí zák. čl. XXII/1886, a to tým väčšmi, keďže jednak jeho neplatnosť nebola zákonodarstvom vyslovená a jednak i najvyšší správny súd svojim novším rozhodnutím uznal jeho platnosť. Ak je však zák. čl. XXII/1886 ešte i dnes v platnosti, tu je pôsobenie vládnych komisárov v Mukačeve a Paušíne nezákonné. Vládneho komisára možno vo smysle § 61 tohoto zákona menovať najvyššie na dobu jedného roku, títo však vykonávajú svoju neobmedzenú moc už 2 1/2 roku. Ačkoľvek vládny komisár môže podľa tohoto zákona vybavovať iba veci bežné, preca vladny komisár v Mukačeve robí opatrenia, z ktorých plyne zabremenenie obyvateľstva na niekoľko rokov.

Obyvateľstvo, ktoré musí zo dňa na deň snášať novšie a ťažšie bremená, nielen že už 2 1/2 roku nemôže uplatňovat' svoje zákonom mu dané práva, ale nečinne musí sa dívať ako zapřičiňuje vládny komisár nové a zbytočné výdavky tým, že starých, osvedčených, práceschopných a zapracovaných zamestnancov posiela do penzie a ich miesta absadzuje novými, cudzími osobami.

Režim vládneho komisára nebol vstave uviesť do poriadku ťažké hospodárske pomery mesta Mukačeva, ba vidí sa nám, že na to ani váhu neklade, ale že mu ide o to, aby odstranil domorodých úradníkov a zamestnancov, čím prekročuje svoj právny obor, vymedzený v zák. čl. XXII/1886.

Autonomia mest a obcí je zabezpečená zákonom, a keďže dnešná siituácia znamená ponzšenie zák. čl. XXII/1886,

s úctou tážeme sa pána ministra,

či ste ochotný urobiť opatrenie, aby režim vládneho komisára v Mukačeve a súsednej obci Paušíne bol zrušený a obnovená bola autonomia vypísaním volieb?

Znajúc názory pána ministra, hlásajúce vždy uznávanie práv menšinových, veríme, že táto otázka bude Vámi v dobe najkratšej vyriešená.

V Prahe, dňa 7. septembra 1935.

Miniszter Ur!

A csehszlovák törvénytár egyetlenegy paragrafüsa sem intézkedik a kormánybiztosok jogkörére vonatkozólag, ugyszintén ninas sehol megállapitva azon idötartam, melyre a kormánybiztos kinevezhetö s igy mai napig is érvényben van az 1886 évi XXII. t. c. annál is inkább, mert egyrészt annak érvénytelenségét a törvényhozás nem mondotta ki, másrészt a legfelsöbb közigazgatási biráság egyik legutóbbi határozatával is elismerte ennek érvényességét. Ha pedig az 1886 évi XXII. t. c. még ma is érvényben van, akkor a mukačevói és paušini kormánybiztosok müködése törvényellenes. Ezen törvénycikk 61 §-a értelmében kormánybiztost legfeljebb egy esztendöre lehet kinevezni s ezek már két és fél éve gyakorolják korlátlan hatalmukat. Bár ugyan ezen törvénycikk értelmében a kormánybiztos kizárólag a folyóügyek intézésére fogosult, a mukačevói kormánybiztos mégis oly intézkedéseket tesz, melyek a lakosság több éves megterhelését eredményezik.