Azon adósok, akik adóságukat a törvény kihirdetése után 2 éven belül kifizetik, a kifizetett adóság 70%-os redúkciôját élvezik 60%-os leszállitását kapják meg adóságuknak azok, akik minden évben legalább 8%-ot s a kamatokat megfizetik.

Hasonló kedvezményekben részesülnek az ú. n. városi adósok, akik adóságaik 20%-os leszállitását élvezik s a megmaradó részt 10 éven át 6% kamatozás mellet tartoznak megfizetni. Ha 2 éven belül kifizetik adóságukat 35%, ha 5 éven belül 30% redukcióban részesülnek.

Románia intézkedései fényesen beváltak. Még a bankok is helyeslik az intézkedést.

Helyreállott a teljes mértékü fogyasztás, a tartozásoktól megszabadultak ujból visszanyerték teljes vásárlóképességüket. A hitelélet ujból megindult. A fogyasztás emelkedésével a munkanélküliség lényegesen csökkent.

Felhivom a Miniszterelnök Úr nb. figyelmét arra, hogy semmiesetre se engedje ezt az életbevágóan fontos kérdést a politika céljaira kihasználni, mert akkor csak félintézkedés lesz. Egyesek ugyan ismét jól járnak, sőt nyerészkedni fognak, de a nagy tömeg még jobban elmerül az adóságban. Ütőtt az utolsó óra az adósok megmentésére.

Tisztelettel kérdem ezek után a Miniszterelnök Urat:

Hajlandó-e gyorsan cselekedni, hogy az immár elviselhetetlen eladösodás megszüntetésére olyan törvényhozási intézkedések történjenek, amelyek gyökerében orvosolják e sulyos bajt, s ha ez nem volna lehetséges, legalább enyhitsék s elviselhetővé tegyélfi.

Prága, 1935, szeptember 21.

Pane minister!

Prechody u Selo Solotviny a Bilej Cirkve do Rumunska vyvolávajú často nemnožné a veľmi poľutovaniahodné prípady.

O pomeroch u colnice v Selo Solotvine píše vládny list v Chuste "Verchovina" v čís. 30., roč. IV., zo dňa 27. júla 1935 toto:

"O troch hodinách otvárajú most medzi Solotvinou a Szigetom, ktorý sprostredkuje styky medzi republikou a Rumunskom. Povozy sa zatým neprepúšťajú, lebo tento núdzový most by ich neuniesol. Denne prechádza mostom asi 5000 až 8000 ľudí. Už 200 krokov pred colnicou stoja ľudia, ktorí chcú do Rumunska, v husej fronte, ako za vojny a zatým sediac, čakajú, až sa most otvorí. Keď službu konajúci colní strážnici zaujmú svoje miesta, nastáva obrovský tumult medzi ľuďmi a títo sú v dlhých radoch stlačení tak ako slanci v sude. Krik a vresk, nadávky. Treba sa obávať, že tehotné ženy a deti upadnú vo veľkom horku v bezvedomie, k čomu zhusta prichádza."

O pomeroch na moste v Bilej Cirkvi poskytuje vysvetlenie pripojená skiza.* Obyvateľstvo pohybuje sa v malej, úzkej chodbe na železničnom moste k miestu, kde ešte nie je spravené poškodenie, ktoré privodila rieka Tisa. Tu treba sliezť schodami, treba obísť jedno stále zabahnené miesto Tisy a potom zasa vyliezť schodami, čo však znesnadňuje kontrolu rumunským colným orgánom. A tu je prechod tiež hromadný, lebo československí Rumuni majú tuná pozemky a pašienky.

Len pred nedávnom sa stalo, že u priechodu v Selo Solotvine zbili istú dievku tak vážne, že iba zákrok istého muža zo Selo Solotviny zachránil ju od osudu, podobného Vasylovi Hűzó. Tohoto totiž prebodnul istý finančný strážnik dňa 18. augusta u colnice v Selo Solotvine.

Československí Rumuni ubierali sa vo veľkých zástupoch k privítaniu svojho biskupa v Maramaros Szigete. Pri zpiatočnej ceste jedna väčšia skupina chcela prejsť mostom z Maramaros-Szigetu do Selo Sqlotviny nie v stanovenej dobe medzi 3-4 hod. odpoludnia, ale o niečo neskoršie. Ľudia už dlhšiu dobu netrpelivo čakali, aby boli prepustení.. Pri tomto čakaní išly tri osoby od Selo Solotviny smerom k Maramaros-Szigetu a tieto boly prepustené. Zástup žiadal, aby bol tiež prepustený. Rumunský colný strážnik otvoril vráta. Zástup sa nahrnul dnuká. Československý finančný strážnik pozbýva trpezlivosti. Ťahá bodlo a Vasyla Húzó, ktorý stál v popredí, niekoľkokrať bodnul.

Húzó na zranenia zomrel.

Kľud zástupu ničím nie je dokázaný lepšie než tým, že na tento neodôvodnený útok neodvetil stejne.

Prípad ten vyvolal všeobecné zdesenie, zvlášte medzi rumunským obyvateľstvom Československa, ale ešte väčšmi vo spojeneckom Rumunsku. Novinv zaoberaly sa s prípadom v rozsiahlych článkoch. List "Raiul Maramuresului" píše roztrpčeným tónom pod titulom "Barbaria cechoslovaka" Amul IV Nro 105 Sziget, zo dňa 22. augusta 1935.

Zdržím sa toho, abych reprodukoval vášnívé výrazy tohoto listu, avšak podstatný obsah preca len musím sdeliť, aby sme mohli chápať vystupňované rozhorčenie obyvateľstva v Rumunsku ako i to, v akom svetle títo vidia vyššie vylíčené pomery.

"Jeho smrť bola vyvrcholením nespočetných barbarství, ktoré musia Rumuni snášať od československých úradov.

"Veľa sme už písali o koloniálnych metodách, ktorých sa užíva voči rumunskej menšine."

"Rovnako tak sme písali i o barbarskom jednaní, ako české úrady, v ichž rukách je pohraničná stanica v Solotvine, neberú ohľad ani na ľudskosť ani na zvláštnu dohodu československú."

"Každý má v pamäti jednanie, ktorým rumunské obyvateľstvo v Československu depauperizujú, a tie stále sa opakujúce brutality, bitie a trýznenie u solnice v Solotvine. Smrťou Vasyla Húzó nádoba pretiekla. Máme hranice s nepriateľmi, s Maďarmi i Bulharmi, avšak ani Maďari ani Bulhari nikdy nekropili hranice krvou rumunskou."

"Zavraždenie Vasyla Húzó je prirodzeným dôsledkom počínania, aké sa prejavuje voči Rumunom."

Premrštené časti článku sme vynechali. Sťažnosti tunajších Rumunov a iného okolitého obyvateľstva chceme predniesť bez vášne. Ale zachádzanie, ku ktorému dochádza hlavne u colnice v Selo Solotvine, nemožno nebiľagovať. My to už dávno pozorujeme a pokladáme za úplne spravedlivé rozhorčenie, s akým spomína tamojšie obyvateľstvo prechod pohraničný.

Stupňuje sa to ešte okolnosťou, že sa robia rozdiely. Obyvateľstvo si veľmi sťažuje, že príbuzní finančných strážnikov prenášajú z Rumunska voľne určité predmety v množstve, z ktorého rumunské alebo iné obyvateľstvo, ktoré spolu s nimi prechádza, musí platiť clo. Veľakrát spolu, na tomže mieste a totiež nakupujú a spolu idú na colnicu, avšak manželky finančných strážnikov prechádzajú colnicou voľne, kým tí, čo idú za nimi, musia nielen clo, ale niekedy i pokutu zaplatiť.

Najväčším zlom je však to, že po rozhegľanom moste možno prechádzať len v určitej dobe, takže niekedy na niekoľko hodín i 8-10 tisíc ľudí sa na ňom hemží a čaká netrpelivo. Teraz sa stáva, že čakajúci od rozčulenia a horka omdlievajú a padajú.

V dobe válečnej alebo za docela mimoriadnych kolností mohlo by to byt prípustné, ale za pomerov docela normálnych je naprosto nemožné, aby niekoľko tisíc ľudí hemžilo sa v tlačenici a stálo niekoľko hodín k vôli troške potraviny.

Pane minister!

Viem, že orgáni, konajúci službu na zmienených dvoch miestach, majú ťažké postavenie, avšak práve preto je treba, aby obidve vlády tejto nemožnej situácü odpomohly. V Bočkove, kde sa frekvencia odbýva na širokom železnom moste, a kde jazdia i povozy, je, ako viem, most celý deň otvorený a prechod o veľa kľudnejší. Práve preto je treba, aby obidve vlády hľadaly spôsob, ako usnadniť prechod.

Prípady, podobné onému Vasyla Húzó, veľmi sú vhodné, aby privodily, budú-li sa opakovať, vážne následky v pomere dvoch spojeneckých štátov.

A preto s úctbu tážeme sa pána ministra:

1. Či ste ochotný dať smiešanou československo-rumunskou komisiou vyšetriť okolnosti zabitia Vasyla Húzó, kde by boli vyslechnutí tiež očití svedkovia smrti Vasyla Húzó?

2. Či ste ochotný poskytnúť rodine Vasyla Húzó, ktorá zostala bez výživy, patričnú náhradu za stratu hlavy rodiny?

3. Či hodláte súrne zakročiť, aby úradný orgán, ktorý tam dosiaľ koná službu, bol hneď odvolaný pre neoprávnené použitie zbrane, nakoľko to zistí kompetentný súd? 

4. Či ste ochotný urobiť všetky opatrenia, aby obyvateľstvo v Selo Solotvine a Bilej Cirkve, ktoré prechádza do Rumunska, bolo ukľudnené a nebolo vystavené ďalším utrpeniam? 

5. Či ste ochotný vyslať komisiu, ktorá by vyšetrila tamojšie nemožné pomery, študovala bytam spôsoby nápravy a previedla by potrebné opatrenia? 

6. Či ste ochotný súrne postarať sa, aby prechod do Rumunska jak u Selo Solotvine tak i Bilej Cirkve usnadnený bol tak, aby sa únosnosť obidvoch mostov zvýšila, mosty samy boly rozšírené a uvedené v stav, aby obyvateľstvo prechádzajúce do Rumunska a prichádzajúce odtiaľ nebolo vydané takýmto inzultom, ktorými sa porušuje mier medzi spojeneckými štáty. Zvlášte by to bolo dôležité tohoto roku, lebo tohoročný veľký nedostatok krmiva, zemiakov a kukurice bude ešte viac pobádat' núdzne obyvateľstvo, aby krmivo pre svoj dobytok vyhľadávalo v Rumunsku.

V Prahe 21. septembra 1935.

a Pénzügyminiszter Urhoz

Miniszter Ur!

A faluszlatinai és bila-cirkevi átkelések Románia felé sokszor lehetetlen és nagyon sajnálatos eredményeket szülnek.

A faluszlatinai vámnál uralkodó állapotokról egy kormánypárti lap a huszti "Verchovina" 1935. julius 27-én megjelent IV. évf. 30 számában a következőket irja: 

"Három órakor nyitják a Szlatina-Sziget közötti hidat, amelyen át a köztársaság és Románia közötti forgalmat bonyolitják le.Egyelőre jármüveket nem engednek át, mert a szükség-fahid nem birná el azokat. Naponta 5-800 ember halad át a hidon. Már 200 méterre a vámhivatal előtt liba sorban állanak azok, akik Romániaba akarnak átmenni, mint a háboru alatt a egyelőre a földön ülve várják meg a hid megnyitásátr Amikor a szolgálattevő penzügyőrök elfoglálják helyüket, óriási tumultus támad, az emberek hosszu vorialban úgy összeszorulnak, mint a heringek a hordóban. Sivitás, sikitás, káromkodás. Félő, hogy a nagy melegben terhes asszonyok, gyermekek, eszméletlenül esnek össze, ami gyakrari fordul elő."

A bila-cirkevi hidnál uralkodó állapotokról a mellékelt skizze ad felvilágositást.* A vasuti hidon egy keskeny kis folyosón megy a lakosság addig, ahol a hidnak a Tisza által elsodort része nincs megcsinálva. Lépcsőn kell lemenni, majd a Tiszának egy morotváját (állandó jellegü kiöntés) megkerülve ujból lépcsőn kell felmenni, ami az ellenőrzést a román vámközegek részére nehezíti meg. Itt pedig szintén tömeges az átkelés, mert a csehszlovákiai románoknak ott földjei és legelői vannak.

Csak nemrég történt, hogy a faluszlatinai átkelőnél egy leányt oly sulyosan megvertek, hogy csak az egyik faluszlatinai ember közbelépte mentette meg a Huzó Vasyléhoz hasonló esettől. Ez utóbbit augusztus 18-án ugyancsak a faluszlatinai vámnál egy pénzügyőr leszurta. 

Nagy tömegben mentek át a csehszlovákiai románok Mármaros Szigetre a püspökük fogadására. Visszajövet egy nagyobb csoport nem a megállapitott délután 3-4 óra közötti időben akart visszatérni a Márrriaros Szigetről Faluszlatinára vezető hidon, hanem valamivel későb- ben. Már jó ideje türelmetlenül vártak, hogy átengedjék őket. E várakozásban jött három személy Faluszlatina felől, Mármaros Sziget felé. Ezeket átengedték. A tömeg követelte, hogy akkor őket is engedjék át. A román vámőr kinyitja a kaput. A tömeg benyorriul. A csehszlovák pénzügyőr türelmetlen lesz. Kirántja bajonettjét s az elől álló Huzó Vasylt több helyen megszurja.

Huzó sebeibe rövidesén belehalt.

A tömeg nyugodságát mi sem bizonyitja jobban, minthogy erre az indokolatlan támadásra hasonló módon nem felelt.

Az eset általános megdöbbenést keltett. Különösen a csehszlovák román Iakosság körében. De méginkább a szövetséges Romániábán. A lapok terjedelmes cikkekben foglalkoztak az esettel. A "Raiul Maramuresului" elkeseredett hangon ir: "Barbaria cechoslovaka" cimen Amul IV Nro 105 Sziget 1935 augusztus 22-iki számában. Én tartozkodni fogok ennek az ujságnak szenvendélyes kitételeitől, de ä lényeget mégis csak össze kell foglalnunk, hogy a romániai lakosság elkeseredésének mértékéről fogalmat alkossunk, valamint arról, hogy miképpen latják ők a fentebb vázolt állapotokat. 

"Az ő halála megpecsételése volt azon sorozatos barbárságoknak, amiket a románok kénytelenek elviselni a csehszlovák hatóságok részéről."

"Sokat irtunk már a gyarmati módszerekről, amelyeket a román kisebbségekkel szemben alkalmaznak."

"Hasonló módon irtunk már arról a barbár eljárasról, amellyel a cseh hatóságok, kiknek kezében van a szlatinai határállomás, nem veszik tekintetbe sem az emberiséget, sem a csehszlovák különleges egyezmény intézkedéseit."

"Mindenki emlékszik arra az eljárásra, amely elszegényiti a csehszlovákiai román lakosságot s az ismételten előforduló brutalitásokra, ütlegelésekre és sanyargatásokra a szlatinai vámnál. Huzó Vasyl halálával betelt a pohár. Van határunk ellenséggel, mind a magyarokkal, mind a bulgárokkal, azonban sohasem öntözték sem a magyarok, sem a bulgárok a határt román vérrel."

"Természetes módon jött Huzó Vasyl meggyilkolása annak a bánásmódnak folyományaként, amit a románokkal szemben tanusitanak:  

A lap cikkének tulzásait elhagytuk. Az itteni románságnak és más környékbeli lakosságnak a panaszait minden szenvedelyesség nélkül akarjuk előterjeszteni. De azt a bánásmódot, mely főleg a faluszlatinai vámnál folyik, lehetetlen meg nem bélyegezni. Mi már régóta figyeltük ezt, s teljesen méltányosnak tartjuk azt az elkeseredést, ahogyan az átkelésnek a szenvedéseiről az ottani lakosság megemlékezik.

Még fokozza ezt az a körülmény, hogy kivételeket tesznek. A lakosság nagyon panaszkodik arról, hogy a pénzügyőrök hozzátartozói szabadon hoznak át Romániából oly cikkeket s olyan menynyiségben, amelyekért a velük együtt átkelő román vagy más lakosság vámot kell, hogy fizessen. Sokszor ugyanott vásárolják, ugyanazt s együtt mennek a vámra, a pénzügyőrök feleségei szabadon mennek át a vámon, s az utánok jövőknek olykor nemcsak a vámot, de azonfelől még büntetést is kell fizetni.

De legnagyobb baj az, hogy a rozoga fahidon csak meghatározott időben lehet átmenní s néha néhány órára 8-10 ezer ember zsufolódik össze s azok is türelmetlenekké válnak. Nem egyszer megtörténik, hogy az izgalomtól s a nagy melegtől ájultan esnek össze a várakozók. 

Háborús időben, vagy egészen rendkívüli körülmények között olykor megengedhető, de normális viszonyok között teljesen lehetetlen az, hogy több ezernyi ember zsufolodjék össze s órákig álljon egy kevés élelmiszerért. 

Miniszter Ur!

" Én tudom, hogy a két említett helyen szolgálatot teljesitő közegeknek nehéz a helyzetük, de éppen ezért szükséges, hogy a két kormány segítsen ezen a lehetetlen helyzeten. Bocskón, ahol egy széles vashidon bonyolódik le a forgalom, s jármüvek is közlekednek, s úgy tudom egész nap nyitva van a hid, sokkal nyugodtabb az átkelés. Éppen ezért szükséges, hogy a két kormány találjon módot az átkelés megkönnyitésére.

A Huzó Vasyléhoz hasonló esetek nagyon alkalmasak arra, hogy megismétlődés esetén sulyos következményüek legyenek a két szövetséges állam viszonyára.

Kérdem azért tisztelettei a Miniszter Urat:

1. Hajlandó-e sürgősen megvizsgáltatni a Huzó

Vasyl megöletésének körülményeit egy román csehszlovák közös bizottságga, amélyben Huzó Vasyl halálának szemtannit is kihallgassák?

2. Hajlandó-e Huzó Vasyl kenyérkereset nélkül maradt családjának megfelelő kártérítést adni a családfő elvesztéseért?

3. Hajlandó-é sürgősen intézkedni, hogy az ott még mindig szolgálatot teljesitő hivatalos közeg äzonnal eltávolíttassék, jogtalan fegyverhasználata miatt, amennyiben azt az illetékes biróság megállapátja.

4. Hajlandó-e sürgősen minden intézkedést meg tenni, hogy a Faluszlatinán és Bila-Cirkeveri Romániába átkelő lakosság megnyugodjék s további zaklatásoknak, sanyargatásoknak ne legyen kiszolgáltatva.

5. Hajlandó-e egy bizottságot kiküldeni, amely az ottani lehetetlen állapotokat kivizsgálja, s javitás módozatait ott a helyszinéh tanulmányozva a szükséges intézkedéseket foganatosítsa.

6. Hajlandó-e sürgősén intézkedni, hogy úgy Faluszlatina, mint Bila-Cirkev méllett a Romániába való átkelés ugy könnyíttessék meg, hogy mindkét hid teherbiró képessége emeltessék, a hid maga kiszélesíttessék, s olyan állapotba hozassék, hogy a Romániába a Romániából jövő lakosság ilyen inäultusoknak ki ne tétessélc, s ezáltal a szövetséges állammaí való béke meg ne zavartassék. Különtisen fontos volna ez, amikor az ezévi nagy takarmány, burgonya, és tengeri hiány még inkább fogja hajtani az inséget szenvedlő s a jószágai részére takarmányt nélkülöző lakosságot Románia felé.

Prága, 1935, szeptember 21.

* Skiza k interpelaci č. t. 37/5.

Prechod pre československé obyvateľstvo cez most, Náčrt Mostu v Bílé Církvi.

Hokky v. r.,
Senátor.

A csehszlovák lakosok átjárása a hidon. Skizze a tiszafejéregyházi hidról 1935.VIII.10.

Hokky
senátor.