1. Řeč sen. Hokkyho (viz str. 22 těsnopisecké zprávy):

Mélyen tisztelt szenátus! Minthogy a költségvetésben a köztársaság megalakulása óta eltelt 19. esztendőben, is hiába keressük Kárpátalja autonómiájának gyakorlati bevezetését, ezért pártunk nevében kénytelen vagyok ünnepélyesen kijelenteni, hogy a csehszlovák kormányzat az 1919. év szeptember 19.-én Saint-Germain en Layeben, a szövetséges és társult főhatalmakkal kötött nemzetközi szerződést még 18 év óta sem tartotta szükségesnek Kárpátalja automómíáját illetően betartani és most is, a 19. esztendőben olyan autonómiát akar bevezetni, amely a kétoldalu szerződésben kötelezett autonómiának csak Potemkinmása. Ez ellen kénytelenek vagyunk ünnepélyesen megismételni a parlamentben a 18 év alatt oly sokszor hangoztatott tiltakozásunkat. Rámutatunk arra, hogy a cselvszlovák kormányzat az, amely a kétoldalu nemzetközi kisebbségi szerződést a valóságban egyoldaluan megszegte, dacára annak, hogy formálisan e kétoldalu szerződést törvénytárába becikkelyezte és - ha megcsonkítva is de alkotmánytörvényébe iktatta.

De nemcsak az autonómia miatt, hanem egyéb okok miatt is bizalmatlanok vagyunk, a kormánnyal szemben, mert a közigazgatásnak majdnem minden ágában alkotmánysérelmekkel találkozunk.

Csaknem minden miniszterünk állandóan azt hamgoztatja, hogy itt a magyarságnak a legjobb dolga van és hogy itt a magyarságnak megadtak minden jogot. Én erre csak azt felelhetem, ha már olyan erős meggyőződéssel mondják ezt, hogy én azt kivánom, hogy ugyanannyi joguk és olyan jó dolguk legyen nekik és gyermekeiknek, mint amilyem jó dolgunk van nekünk és gyermekeinknek.

Az állampolgár legelső és legfontosabb joga állampolgárságának elismerése. Ez a gyökere minden más jognak. Itt mégis egy elavult törvénnyel, az 1879. évi 50. számu törvénynyel operálnak azért, hogy hogyan lehetne. valakit elütni állampolgárságától, nem pedig azért, hogy hogyan lehetne annak megadni az állampolgárságot.

A mi pártunk sok törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház és szenáttus elé az állampolgárság egységes szabályozása érdekében; így legutóbb egy esztendővel ezelőtt is, de ezekre mindezideig semmi intézkedés nem történt, holott annak idején még Slávik dr. belügyminiszter azt mondotta hogy az állampolgársági kérdés rendezése egészen rövid idő kérdése. (Sen. Földesi: Autonómiánkra is azt mondották, hogy rövidesen megadják!) Az is alszik, mint ez az ügy, mert 1929 óta már meg lehetett volna valósítani. Az a baj, hogy nincs akarat. Az akarat még sorssal is szembe tud helyezkedni, de az akaratnélküliség semmivel.

De nemcsak Slávik belügyminiszter úr, aki ma lengyel követ, hanem Černý dr. jeIenlegi belügyminiszter úr is éppen egy esztendővel ezelőtt, állambiztonsági okokból, sürgősen szükségesnek mondotta az állampolgársági kérdés rendezését és a törvényhozási teendők között azt legelső helyen valónak jelentette ki. Ha ilyen fontos okok mellett is késik az állampolgárság megoldása, akkor nem lehet csodálkozni, rajta, hogy mi ezt a súlyos sérelmünket állandóan felhánytorgatjuk. (Zpravodaj sen. Zeman: Tento zákon je už hotový!) Hála Istennek, mert külpolitikai szempontból is nagyon előnyös volna az államra nézve, ha ez a kérdés határozott és igazságos törvénnyel rendeztetnék. A külföld is kezd már felfigyelni arra a lehetetlen állampolgársági zürzavarra, amely a csehszlovák köztársaságot jellemzi. Z e m a n szenátor úr felvilágosítását köszönöm, nagy megnyugvást fog kelteni kijelentése a magyar lakosság körében.

Vannak azonban itt még egyéb sérelmeink is. Például a választási névjegyzék összeállításához szolgáló összeírási lapokat, az egyedül illetékes bizottság elé bocsátás előtt, a kassai jegyzői hivatal rendőrséghez tette át megjegyzéseinek megtétele végett. Az összeírási lapok már a rendőrigazgatóság megjegyzéseivel kerültek a bizottság elé, ahol a jegyzői hivatal szervei arra törekszenek, hogy az összeírtak szavazati jogosultságának megállapításanál a rendórségi megjegyzéseknek érvényt szerezzenek. Hát az egy lehetetlen dolog, hogy a rendőrség még az ilyen dolgokba is beleavatkozik. Hogy van-e az illetőnek állampolgársági joga vagy nincs, a névjegyzék összeállításánál nem lehet döntő, mert addig, amíg az illetőnek állampolgársági kérdése eldöntve nincsen, addig a választók névjegyzékébe felveendő. A kassai rendőrséget nemcsak az állampolgárság egyedül, hanem politikai okok is vezették ebben a kérdésben.

Bár az iskolasérelmekkel már a képviselőház költségvetési bizottságában és plénumában, valamint a szenátus költségvetési bizottságában is foglalkoztak eléggé törvényhozó társaim, mégis mindig akadnak ujabb sérelmek, amelyeket elhallgatni nem lehet. Szlovenszkón és Kárpátalján a régi törvények biztosították a felekezeteknek azt a jogát, hogy iskolákat állíthassanak fel az elemi iskolától kezdve egészen a teológiáig. Ezeket az állam köteles vodt a legmesszebmenő támogatásban részesíteni. Már az 1790-91. évi XXVI. törvénycikk megállapította azt az alapvető jogot, hogy az egyház nemcsak fenntarthat, de köteles is fenntartani a saját hívei részére iskolákat. Az 1848. évi XX. törvénycikk 3. paragrafusa pedig egyenesen kimondotta, hogy az összes elismert vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségletei az állampénztárból fedezendők.

Az 1868. évi XXXVIII. törvénycikk elismeri az egyházi és polgári iskolákat és tanítóképzőket. Ez a törvény ma is érvényben van Szlovenszkó és Kárpátalja területén. A Legfelsőbb közigazgatási bíróság 1924. évi 3182., 1932. évi 9979. és 1933. évi 15.157 számu döntésében ismételten kimondotta, hogy az iskoláknak többségükben és szabályszerüen egyházi iskoláknak kell maradniok és a községi és állami iskolák csak mint successorium, kiegészítésként szerepelhetnek. Az 1883. évi XXX. törvénycikk a középiskolákra vonatkozólag ma is érvényben van az előbb említett területeken. Az 1907. évi XXVII. és az 1913. évi XVI.törvénycikk pedig ismételten elismeri az egyházi iskoláknak államsegélyre vonatkozó jogait. Mégis megszüntettek 21 katholikus gimnáziumot, amelyek közül ma is magyar tanításnyelvünek kellene lennie az ungvári, rozsnyói és lévai intézeteknek.

A kis iskolatörvény életbeléptetésével a vallástan nemkötelező tantárggyá lett. A felekezeti iskolák tanítóinak a fizetése ma sincs rendezve, holott több miniszter megigérte azt. Mégis ezideig csak "előleget" folyósítanak az iskolafenntartók. számlájára. A körzeti polgári iskoláról szóló uj törvény már nem ismer egyáltalában egyházfelekezeti körzeti polgári iskolákat. Régente minden iskolakérdésben meghallgatták az összes felekezetek legmagasabb tényezőinek véleményét, most ellenben a volt iskolaügyi miniszter úr személyi titkára boldogan jelentette ki egy gyülésen, hogy a körzeti polgári iskolák létesítésére vonatkozó törvény elsőizben vonta ki az egyházak befolyása alól az iskolák egy nagy részét. A református tanítóképző és teológia, valamint az Ungvárott létesített katholikus teológia - úgy tudom - semmiféle államí támogatást sem kap.

A legutóbbi prágai katholikus kongresszuson, amelynek én egyik magyar alelnöke voltam, fel akartam vetni a katholikus iskolák súlyos sérelmeit, azonban erről lebeszéltek és én tapintatosságból elállottam ennek a kérdésnek a felvetésétől, Gondoltam azonban, hogy a katholikus klérusnak lesz majd annyi ' súlya, hogy ezt a kérdést tapintatosan tudja majd elintézni az illetékes körökkel. Ebben azonban csalódtam.

Évek óta kéri minden ruszinszkói felekezet annak a nagy igazságtalanságnak a megszüntetését, hogy míg Ruszinszkón 4.908 koronát kell fizetni a felekezeti tanítók fizetésének kiegészítéseként, addig Szlovenszkón ez. az összeg 1200 koronát tesz ki.

A kongrua kiutalását az illetékes közigazgatási referensek a nyelvi vizsga letételével hozzák összefüggésbe, amiről az 1926. évi 57. számu törvény semmitsem tud, csak azt kívánja meg, hogy az illetők csehszlovák államlgárok legyenek és középiskolai tanulmányaikat belföldi, csehszlovákiai iskolákban végezzék. Szerény véleményem szerint azok tó1 a lelkészektől, akik kineveztettek, illetve megválasztattak - a protestánsoknál - valamely egyház lelkészévé, az állampolgárság hiánya miatt nem vonható meg a kongrua, miután az 1896. évi 222. számu osztrák birodalmi törvény, amely Szlovenszkón és Ruszinszkóban illetőségi ügyekben ma is általánosan használatos, kimondja, hogy minden lelkésznek abban a községben van illetösége, amely községnek valóban definitive megválasztott lelkésze.

A kárpátaljai iskolák tanügyi referátusában és tanfelügyelői között egyetlenegy magyar sincsen és úgy tudom, ugyanez az eset van Szlovenszkón is. Ha bárki talál ezek között egyetlenegy magyart is, én szívesen adok bármelyik magyar iskolára 100 koronát. (Sen. Föllesi: Hiszen főreferensünk sem ruszin nemzetiségű, mit akartok ti maggyarok?) Nekünk éppen úgy jogunk van magyar tanfelügyelőre mint nektek, ruszinoknak ruszinra. (Sen. Földesi: Ez igaz, ehhez jogotok van!)

Gseh iskolák vannak Ruszinszkón a követr kező magyar községekben: Barkaszó, Bátyu, Bene, Beregszász, Nagybereg, Botrágy, Tiszacsoma, Nagydobrony, Halábor, Mezőkaszony, Macsola, Rafajna-Ujfalu, Rákos, Tiszaujlak. Cseh iskolák expositurái: Nagybégányban, Hetyén, Berebujfalun, Homokon, Mezővárin. Párhuzamos osztály van Tiszapéterfalván, Ungvárott, Nagyszöllősön, Nevetlenfaluban, Salánkon, Tekehazán, Técsőn, Nagypaládon, Visken. Aki ismeri ezeket a magyar községeket, az ámulva és csodálkozva kérdezi, hogy mit csinálnak ezekben. a színmagyar községekben a cseh tanítók; olyan községekben, amelyeknek egyikében-másikában a cseh fináncon és csendőrön kívül mindenki magyar. (Sen. Fölesi: Podkarpatskcá Rusban a prevrat óta 170 cseh iskolát létesítettek 600 cseh tanítóval! Nekütnk ruszinoknak 17 év alatt 60 iskolát építettek! - Místopředseda Bas zvoní.) Nekünk magyaroknak ugyanezen idő alatt megszüntettek iskolákat.

Csehszlovák óvodák vannak a következő magyar helyeken: Nagybereg, Mezőkaszony, Tiszaujlak, Beregszász. Nagyon érdekes, hogy Tiszaujlakon két év óta kér a magyar lakosság magyar óvodát, de nem tud kapni. Cseh óvoda összesen 51 van Ruszinszkó területén.

Cseh polgári iskolák vannak a következő helyeken: Beregszász, Nagyszöllős, Királyháza, Ungvár, Munkács és még 13 egyéb helyen. Cseh reál-gimnázium van Ungvárott, Huszton, Munkácson és cseh tanítóképző van ugyancsak Munkácson. Én itt kijelentem, hogy én meg volnék elégedve, hogyha Kárpátalján annyi magyar elemi iskola, óvoda, polgári és középiskola, tanítóképző volna, mint amennyi ezekböl az iskolákból cseh nyelvü van. Értsük meg egymást uraim, nem arról van szó, hogy én. nem tartom helyesnek és jogosnak az iskolákban a cseh nyelv tanítását, de ha 40.000 csehet megillet ennyi iskola, akkor azt hiszem, hogy 120.000 magyart is megillet, akik a prevrat előtt már valamennyien ott voltak. (Sez. dr inž. Botto: Keď je tam dosť ceských detí, prečo by tam nebola čská škola!) Éppen azt magyarázom, kedves kolléga úr, hogy vannak olyan községek, ahol egy-két csendőr és finánc van. és ott csinálnak cseh iskolát. Tessék megérdeklődni és akkor megtudja, hogy a técsői járásban 66 cseh gyerek van és ezekhez 58 csehtanító van ebben a járásban. (Sen. dr inž. Botto: Ja nemôžem z pamäti povedať, ale nemohla by byť tá škola, keby neboly deti!) Igen, egy járásban 66 cseh gyerek van és 55 cseh tanító. Ez az igazság és nem hiszem, hogy egy igazságkedvelő ember ezt meg ne értse. Én nem vagyok demagóg, nem szeretem a demagógiát, de ezek olyan tények, amiket letagadni nem lehet.

A legkiáltóbb igazságtalanságok egyike a kőrösmezői római katholikus kincstári iskola esete. Ott a kincstár köteles fenntartani, egy 160 éves szerződés alapján, a kincstári római katholikus iskolát. Mivel a kincstár nem teljesítette patronátusi kötelességét, a hívek maguk sdták össze azt az összeget, amellyel az iskolát fenntartották és mégis a hatóságok becsukták az iskolát és a híveket megbüntették 50, 100, 200 koronára, mert gyermekeikét ebbe az iskolába járatták. A hatóságok tehát összefogtak e törvénytelenség keresztülvitelére. Mikor jön el már az az idő ebben a demokratikus köztáraságban, hogy azt a hatóságot vonják felelősségre és büntetik meg, amely tudatosan törvénytelenséget követ el.

Az iskolaügyi miniszter úr megigérte a beregszászi küldöttségnek, hogy kérésüket teljesíteni fogja és megszünteti azokat a lehetetlen állapotokat, amelyek Beregszászon az iskoláztatás szempontjából uralkodnak. De ez csak egyetlenegy eset. Mit fog csinálni a többi iskolákkal, amelyeket a prevrat óta. nem ta- taroztak és nem hoztak rendbe. Épp most kaptam értesítést, hogy a zápszonyi iskolába becsurog az eső és hó, vbefúj a szél és a gyerekek kalapban, kabátban ülnek a tanteremben, mert külömben. megfagynának. A falakon kívül és belül hull a vakolat és az iskolaügyi referátuson azt sem tudják, hogy ott állami iskola van. Ellenben a színmagyar Mezőkaszonyban, amely még nemrégen a Iegszínmagyarabb járásnak volt székhelye Ruszinszkóban, cseh iskolát építenek, szépen, takarosan. Ha nem is építenek olyan két emeletes, hatalmas cseh iskolát, mint Aknaszlatinán, de mindenesetre két szép tantermet emelnek a cseh gyermekek részére. (Sen. dr Bačinský: Ki kéri ezeket a cseh iskolákat?) A zsidóság egy része, a cseh csendőr és finánc és olyan emberek, akik az állammal valamiféle kapcsolatban vannak, mért attól félnek, hogy megvonják nyugdijukat, licencüket. Aknaszlatinán mitsem törődnek a rozoga magyar iskolával, ahová 470 gyermek jár és a cseh iskolát-kérő íveket itt úgy iratták alá, hogy elhallgatták, hogy cseh iskolát fognak építeni. A szülők gyanutlanul aláírták az íveket, mert abban a hiszemben voltak, hogy magyar iskolát kérnek.

Teljesen elhanyagoltak azok az iskolák is, amelyeket a felekezetektől vesz át az állam, amelyeknek dologi kiadásait azonban, teljesen jogtalanul, a községek nyakába varrja. Ilyen a sokat ócsárolt beregszászi állami iskola is, ilyen a gáti és sok más.

Évek óta kérjük a magyar középiskolákban a német nyelvnek rendes oktatását, miután kétségtelen ennek a nyelvnek rendkívüli fontossága nemcsak köztársaságunk életében, de középeurópai viszonylatban is. A mi középiskoláinkban a német helyett a franciát ianítják. Talán diplomatákat akarnak gyermekeinkből nevelni? Nem lesz ezekből egy sem diplomata, inkább van szüksége a német nyelvre.

A magyar sérelmeknek se vége se hossza. A szlovenszkói és ruszinszkói országúti alkalnazottak fizetési és nyugdijjárandóságainak rendezését már évek óta sürgetjük. Maholnap már elhalnak mindazok, akiknek érdekében ezeket a követeléseinket előterjesztjük. Vannak közöttük olyanok, akik már több mint 40 esztendeje teljesítenek szolgálatot, de nem merik nyugdijaztatásukat kérni, mert ha nyugdijba mennek, félnek az éhenhalástól, mert oly csekély összeget kapnának a maguk és családjuk ellátására.

Bírósági sérelmeink ma sem szüntek meg. Még mindig kisért a beregszászi törvényszék megszüntetése. Erre vall a legutóbbi küldöttségjárás. Ez az egyetlen magyar törvényszéke a mintegy 120.000 - nyi ruszinszkói magyarságnak, mert bár a népszámlálás csak 107 ezret mutat ki, de sokan vannak, akiknek nem engedték, hogy magukat magyaroknak vallják és sokan olyanok, akik nem merték magukat magyarolmak vallani, mindamellett, hogy más nyelven nem is beszélnek. Egy.nagy járást és járásbíróságot akarnak helyette létesíteni, amelyet már régen megkezdtek olyanformán, hogy a színmagyar mezőkaszonyi járást beolvasztották a beregszásziba és Tiszujlak, Tiszakeresztúr és Salánk színmagyar községeket szintén a beregszászi járáshoz csatolták át a szöllősi járásból. De elfelejtik azt, hogy járásbíróság nem pótolja a törvényszéket, mert sok esetben, így az 5000 koronán felüli perekben, a törvényszék első folyamodásu bíróság. Takarékossági szempontok sem indokolják a törvényszék megszüntetését, mert az épület másra, mint tör vényszék céljaira föl nem használható. Erre adta a község. Szociális szempont is a törvényszék megtartása mellett szólna, mert a beregszászi törvényszék megszüntetése esetén a feleknek a 70 kilométernyi távolságra eső Ungvárra és a 60 kilométernyi távolságra eső Husztra kellene menni.

Nyelvi sérehmeimk is nap-nap mellett fordulnak elő. Schlesinger Izsó dunaszerdahelyi lakós Érsekujvárott van egy bőrkereskedő cégnél alkalmazásban. Heti jeggyel utazik munkahelyére. Legutóbb a jegy kiadásá megtagadták azzal az indokolással, hogy munka adójának bélyegzője csak magyar és abban a "bőrkereskedő" szó nincsen szlovákul. A vasutigazgatóság ezek szerint olyan rendelkezéseket ad ki, amelyek sértik az alkoimánytörvényt és sértik a kisebbségek jogait. (Sen. Füssy: Törvényesen is megilleti a magyar nyelvhasznílat joga ebben a színmagyar járásban!) Úgy van, a tiszta színmagyar járásban sértik az alkotmánytörvényt és nem veszik semmibe a kisebbségek nyelvhasználati jogát.

Ruszinszkó közegészségügyi állapotai tarthatatlanok. Különösen feltünő ez olyan nagyobb helyeken, mint Szöllősön és Beregszászon, ahol nincs vízvezeték és csatornázás és emiatt a ragályos betegségek minden esztendőben valósággal orgiákat ülnek ebben a két városban. Csodálkozom azon, hogy az illetékes hatóságok nem szorítják rá ezeket a városokat arra, hogy nagy állami támogatással megcsinálják a vízvezetékeket és a csatornázást. Az illető községek maguk ezt indítványozni nem merik, miután annyira el vannak adósodva, hogy félnek, hogy ennek költségeit is nekik kell fedezniök.

Ruszinszkónak vasutairól is szólnom kell még. Egész Ruszinszkóban 65I kilométernyi vasut van, tehát a legritkább vasuti hálózat a köztársaságban. Ujból és ujból felhívom a kormány figyelmét a beruházásokra. Éppen ott kellene legnagyobb beruházásokat csinálni, ahol legnagyobb a szegénység: Kárpátalján. Már 1920-ban felvettek a költségvetésbe 100 milliót kárpátaljai vasutakra, 5 évi beruházási programmal. A vasut építését azonban még ma sem kezdték el, még ma sem, amikor pedig másutt lázasan folyik a vasútépítés. Számtalanszor kértem a TeresvaTerebes-Fehérpatak vasutvonal kiépítését, mert a peáge vonal, amely Romániával közös, Lehetetlen állapotot teremtett, ahol csendőrök őrzik a román területen átmenő vasutat. A királyházai vasutállomás épülete botrányos állapotban van. Az állomás épülete 19 éve barakokban van elhelyezve. Most, hogy elrejtsék a román király szeme elől ezt a szégyenletes épületet, 80.000 koronát költöttek arra, hogy eltakarják a vasutállomást. Egy idegen állam területéből belépő állomás nem lehet tovább ilyen szégyenletes barakokban, nem ás szólva arról, hogy 24 sínpár van Kírályházán, úgy, hogy Zsolnáig nincs ilyen nagy állomás.

Évről évre megujítom azt a kérésemet, hogy hozzanak végre egy modern törvényt, amellyel az állami vagyon és közpénzek kezeIését ellenőrzik. Az államnak érdekében való és annak érdekében történik, amikor ezt kérem. Amikor erre vonatkozólag egy részletes javaslatot beterjesztettem, maga az állami számvevőszék tisztviselőinek szövetsége foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egész terjedelmében leközölte javaslatomat és azt írta, hogy lám, az "irredentának" kikiáltott H o k k y képviselőnek kell az állam modern számviteli törvényét sürgetni és neki kell követelnie azt, hogy rendes mederben folyjék az állami gazdálkodás.

Hogy mennyire szükség van erre a törvényré, méltóztassanak megnézni a 323. számu jelentést, amit a költségvetési bizottság nyujtott be az 1935. évi állami zárszámadásról. Ezek szerint az 1930. évi költségvetés 52,962.693 Kč felesleggel indult és 359,382.735 Kč hiánnyal zárul. Az 1931. évi költségvetés 5 millió felesleggel indult és 626 millió hiánnyal zárul. Az 1932. évi költségvetés 4 millió felesleget irányzott elő és mégis 942 millió deficittel végződött. Az 1933. évi költségvetés 1,632:290 Kč felesleget irányzott elő, a hiány az év végén 1 és fél milliárdot tett ki. Az 1934. évi költségvetés 1,174.270 Kč felesleget mutatott ki, a valóságban 619 millió veszteséggel végződött. Az 1935. évi költségvetés közel 2 millió felesleget irányzott elő, a hiány az év végén 1.450,437.201 Kč-ra rúgott.