Van értelme, ha a kormány háborus szándékát vesszűk alapul. A tudomány és technika mai stádiumában ragályos betegség nagyarányu és járványos fellépése rendes körülmények között úgyszólván ki van zárva. Pestis, kolera, kiütéses tifusz a civillakosság kőzőtt még a háboru borzalmai idején sem terjedt el. De ma a háboru őrültjei, ezek a minden emberi érzésből kivetkőztetett bestiák, amikor a burzsoázia hatalmanak biztosításáról van szó, a dolgozók széles tömegeinek kizsákmányolása érdekében, amikor, a burzsoázia profitjának a biztosításáról van szó, a dolgozók széles tömegei exisztenciájának a rovására, ezek a gazemberek nem riadnak vissza sem a mérges gázbombák alkalmazásától, de még a ragálytterjesztő baktériumos bombák igénybevételétől sem.

Képzeljétek el dolgozók azt az esetet, hogy az ellenfél repülői egy csomó ragálytterjesztő bakteriumos bombát vetnek le repülés kőzben az ország külömböző kőzségeiben, városaiban, amikor ennek. folytán! egyidőben az ország kűlömböző részeiben, városaiban, községeiben tömeges ragályos megbetegedések keletkeznek, amikor nincs idő felhívást intézni az orvosokhoz, hogy önként jelentkezzenek a járvány leküzdésére. Ugye van értelme az orvosok mozgósítása tőrvénybeiktatá sának.

A közvéleményben még erős a háboruellenes hangulat, a világháboru borzalmai még elég élénken emlékezetben vannak, a tömegek még nem felejtették el a burzsoázia es a szociáldemokratáknak >soha többé háborut< fogadkozását. A pacifista jelszavak dobálódzása még napirenden van. Az orvosok nem értették meg a kormány háborus intencióját, vagy ha megértették, nem hajlandók kőtélnek állni, tiltakoztak, egyhanguan protestáltak a mozgósítási paragrafus ellen, a kommunista párt leleplezte a kormány háborus szándékait, előkészületeit és a kormány kénytelen volt meghátrálni, nem azért, mert lemondott a háborus szándékáról, hanem azért, mert a meglévő tőrvények is elég módot és lehetöséget adnak a kom mánynak és a bürokraciájának arra, hogy az orvosokkal szűkség esetén úgy rendelkezzék, ahogy akar. Az orvosi kamarák létesítése az ő korlátolt autonómiájával, az orvosi kar fascizálásával a kormány és a hatóságok hatalmát az orvosokkal szemben még jolabban alátámasztja.

Ami a törvényjavaslatok egyéb intézkedéseit illeti, amelyekkel szemben az orvasok az eredeti javaslat napvilágrajötte idején tiltakozásukat jelentették be, amelyek ellenében követelésekkel léptek fel, ilyenek: a szakorvosi kérdés. A szakorvosok kinvezését a kormány magának vindikálta és ki akarta vonni a kama rák hatáskőre alól, a kamarák fegyelmi eljárásának némely módja ellen emelt kifogások, az orvosok ama követelése, hogy a hatóságoknál a közegészségügy terén nagyobb befolyást gyakoroljanak és egyéb hasonlók. A kommunista párt az orvosoknak ezen tőrekvéseit támogatja. A mostani javaslatok ez eredeti javaslatokkal szemben módosítva vannak, de ezek a módosítások mint lényegtelenek a kamarák autonómiáját nem tágítják és ennélfogva sem az orvosokat, sem bennűnket ki nem elégithetnek.

Ami az első-segélyt illeti, az orvosok ez elől el nem zárkóztak. Csak az ellen védekeznek, hogy első-segély címén ráoktrojáltathassék az orvosra a beteg további kezelése a honorárium biztosítása nélkül.

Az orvosoktól általában megkővetelik, hogy a balesetet szenvedettnek, a hirtelen megbetegedettnek minden időben, éjjelnappal, télen-nyáron, derüre-borura, hősegben-fagyban saját egészségének kockáztatásával is rendelkezésre bocsássa tudását, képességét és űgyességét tekintet nélkül arra, hogy az első segélyt igénylő melyik nemzetiséghez, fajhoz vagy valláshoz tartozik, tekintet nélkül arra, hogy az orvos a segitség-nyujtás ellenében honoráriumban fog-e részesülni vagy sem. Semmilyen egyébb foglalkozást űzővel szemben nem követelik meg, hogy ellenszolgáltatás nélkül álljon embertársainak rendelkezésére. A pék, ha még annyi kenyere is van, nem köteles az éhezőnek kenyeret adni ingyen még akkor sem, ha ezzel az éhezőnek életét mentené meg. A textilárus nem kőteles, a meztelenre lerongyolódottnak szövetet adni akkor sem, ha ezzel a megfagyástól mentené meg a háztulajdonosnak joga van a házbért fizetninem képes lakót családostul-gyerekestül kidobni a lakásból tekintet nélkül az időjárásra és arra, hogy a családtagok egészségesek, vagy sulyos betegek.

En mindig szégyeltem magam, hogy amiért embertársaimnak bajukban segitségére voltam, ellenértéket díjazást voltam kénytelen mint orvos elfogadni, sőt kővetelni. Azt hiszem a legtöbb orvos ugyanígy van. De a kapitalista rendszerben, amikor az emberi társadalom nem gondoskodik az orvos és családja exisztenciájárol, rá van kényszerítve arra, hogy exisztenciájának biztosításáról őnmaga gondoskodják úgy, hogy módos betegeitöl tudásának, képességének és ügyességének rendelkezésre bocsátása ellenében ellenszolgáltatást, honoráriumot követeljen, a kűlöinbözö betegpénztárak, léčebný fondok részéről pedig munkájához arányított, de tisztességes fizetést.

Áz orvosi ténykedést pénzbelileg megbécsülni nem lehet. A kommunista termelési rendszerben, amikor a pénz megszűnt fizetési eszköz lenni, természetes dolog lesz az, hogy az orvos a beteg kezelése, operációja fejében nem fog várni külön ellenszolgálatot, mint ahogy az éhes ember bátran fog elmehetni bármely étkező helyiségbe, hogy jóllakjék, vagy hogy ruházati igényét kielégíthesse, anélkül, hogy tartania kellene attól, hogy ott ezért tőle pénzt vagy egyebet követeljenek annal, hogy munkakötelezettségének eleget tett.

Maguk az orvosok is azt hangoztatják, hogy az orvosi ethika megköveteli tőtűk azt, hogy a betegeket lelkiismeretesen gyógykezeljék, hogy velük emberségesen bánjanak tekintet nélkül arra, hogy a betegek melyik osztályhoz, melyik fajhoz, melyik nemzetiséghez vagy melyik valláshoz tartoznak, tekintet nélkül arra, hogy a betegek képesek lesznek-e az orvost orvosi ténykedéséért honorálni vagy sem, tekintet nélkül arra, vajjon ez a honorárium alacsony lesz-e, vagy magas. Szóval maguk az orvosok is azt hangoztatják, hogy kötelességűk a szegénysorsu beteggel szemben éppoly humánus magatartást tanusítani és őket éppen olyan lelkiismeretesen kezelni, mint a jómódu, úgynevezett előkelő, befolyásós, és jól fizető betegekkel szemben. Ezt maga a proletariátus is elvárja tőlük. Sajnos a betegsegélyzőben szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy vannak orvosok, szerencsére nem sokan, akik ennek a követelésnek, amelyet maga az orvosi kar is helyesnek ismert el, még megközelitőleg sem tesznek eleget. Ez oly kinövés, mely magából a kapitalista rendszerből folyik.

Azonban maguk az orvosok kell, hogy arra a tudatra jussanak, hogy a legtöbbjűk a dolgozók osztályához tartozik, hogy rá vannak utalva, a forradalmi proletariátus támogatására, hogy tekintettel az orvosi pálya gyors telitődésére, amennyiben évente sokkal több uj orvos kerül ki az egyetemekről, mint amennyi elhal tekintettel arra, hogy az uj orvosok elhelyezkedése a kapitalista rendszerben egyre súlyosabb nehézségekbe űtkőzik és hogy konkurrenciájuk is az orvosok elproletarizálodását sietteti, az orvosoknak is az az érdekűk, hogy az ipari proletariátussal együtt kűzdjenek az öket kizsákmányoló, exisztenciájukat biztosítani nem tudó kapitalista termelési rendszer ellen, hogy az ipari proletariátussal együtt kuzdjőn a burzsoázia megbuktatása érdekében, egyűn kűzdjön azért, hogy a proletariátus a politikai hatalom birtokába jusson.

Szovjetunióban a szovjet-kormány mindent elkövet, hogy az orvos tudományos képességeit a kőz érdekében kifejthesse. Míg a kapitalista rendszerben az orvos kénytelen a fősúlyt a betegek gyógykezelésére fordítani, és az elé a paradoxon elé van állitva, hogy érdeke legyen minél több megbetegedést kivánni, addig szov jetunióban az orvosoknak az az érdekűk, hogy minél kevesebb legyen a beteg, vagyis a betegségek megelőzése a kőzegészség emelése utján.

Předseda (zvoní): Upozorňuji pana řečníka, že jeho řečnická lhůta již vypršela.

Sen. dr Herz (pokračuje): Szovjetunió népe még szegény, az állam még nincs abban a helyzetben, hagy az orvasokat elsőrangu díjazásban részesíthesse, azonban kellő mértékben támogatja az orvosi intézmények tudományos törekvéseit, aminek következménye számos, ujabb felfedezés az orvosi tudomány legkűlömbözőbb területein, amelyeknek nagy horderejével a kapitalista országok tudományos körei, sőt a polgári lapok is kénytelenek foglalkozni. Az orvosoknak Szovjetunióban tág terük van arra, hogy a kőzegészségűgy terén iniciativ működést és tevékenységet fejtsenek ki a betegségek megelőzése céljából és módjuk van hozzájárulni a lakosság általános kultúrájának emeléséhez is. A törvény biztosítja, hogy a terhesség megszakítását csakis orvosok végezhessék, ami egy csapással megszűntette a gyermekágyi lázat Szovjetunióban. Csehszlovákiában a tilalom ellenére a mesterséges abortusz folytán évente 3000 nő pusztul el és tömérdek válik nyomorékká teljes életére, mert a másállapotba jutott nők szociális és gazdasági okokból kénytelenek terhességűktöl minden áron szabadulni és mivel az orvosok a bűntetéstöl való félelem miatt jobb meggyőződésük ellenére is megtagadják a beavatkozást, kénytelenk kuruzslókhoz, hozzáne mértő emberekhez, asszonyokhoz fordulni.

Az orvosok kőtöttsége itt a kapitalista államokban és műkődési terűk tágulása Szovjetunióban meghozta a megfelelő gyümölcsőket. Szovjetunióban rohamosan csökkent a gyermekhalandóság és a halandóság egyáltalában, viszont nőtt a születések száma, nálunk Csehszlowákiában ellenben rohamosan csökken a szűletések száma dacára a magzatelhajtás tilalmának és általában nő a hallandóság. Ezzel szemban Szovjetunió lakossága évente 2%-al gyarapszik, Csehszlovákia lakossá gának nővekedési aránya évről-évre csökken.

És ilyen körülmények között a kapitalista országok kormányai, a csehszlovák kormány is, uj imperialista háborura készülnek. A burzsoázia az orvosoknak fontos szerepet szán. Az orvost arra kötelezi, állapítsa meg, vajjon a vágóhidra kikűldendő emberbarom elég erős és szívós-e arra, hogy a hábru borzalmait és strapáit kibírja, az orvost kőtelezi arra, hogy a háborus strapák folytán megbetegedett vagy a harctereken megsebesült embereket meggyógyítsa, talpraállítsa, hogy azután ujból megállapíthassa alkalmas-e arra a talpraállított beteg vagy sebesült, hogy ismét és ismét beteggé vagy sebesültté tegyék. Az elmult háboruban sokszor lettem ilyen dilemma elé állítva és kifakadtam ellene. Akkor még nem volt Szovetunió.

Az orvosok kötelessége a gyógyítás és a betegségek megelőzése. Az orvosoknak tiltakozniok kell az ellen, hogy visszaéljenek velük, hogy kényszerítsék őket a háború támogatására, az orvosak ethikai kőtelessége tiltakozni az ellen, hogy velűk állapíttassék meg, hogy alkalmas-e valaki a katonai szolgáltata, a háborús szolgálatra. Az orvosoknak a kultúra előharcosainak sorában van a helyűk. Természettudományi ismereteik első helyen állanak, csak szociológiai ismereteik vannak elhanyagolva. A háború kulturszégyen. Kapzsiságtól eszeveszett, elveteműlt gazemberek és ezek szolgálatában álló sajtókulik által szuggerált tömegőrület, tömegpszichózis, amellyel szemben az orvosoknak orvas-ethikai kötelességűknél fogva a legerélyesebben kell állást foglalnink és tiltakozniok a háborus veszedelem ellen és nem szabad felhasználtatni magukat a háború érdekében, a háborús pszichózis támogatása érdekében.

A háború veszélye akut. A burzsoázia és legfőbb támasza a szocialdemokrácia minden tagadása ellenére igen, sok jel arra mutat, hogy a háború kitörése igen rövid idő múlva várhátó. A közigazgatás fascizálása, a munkásszervezetek bekapcsolása az állami gépezetbe, amire a burzsoázia ma minden kapitalista államban törekszik, egymagában is ősszefűgg a háborús készülődéssel.

Předseda (zvoní): Žádám pana řečníka, aby hleděl skončiti své vývody, poněvadž lhůta ustanovená senátem k projednávání jest již dávno uplynulá pro jednotlivé řečníky.

Sen. dr Herz (pokračuje): A burzsoázia ostoba demagógiát űz a pacifista jelszavakkal akkor, amikor a leszerelésről csak beszél, de a kormányrok egymással a leszerelés dolgában nemcsak, hogy nem tudnak megállapodásra jutni, de még arra sem hajlandók, hogy lemondjanak a mérges gázok alkalmazásáról. Ellenben a Szovjetkormány konciliáns ajánlatát mely lehetővé tette volna az államok had seregének aránylagos leszerelésével, legalább az első komoly lépést a leszerelés terén megindítani, maguknak a szocialdemokratáknak segítségével azt határozták, hogy a tárgyalás alapjául sem fogadják el. A Kellogféle paktum blöff, teleírt papirrongy, amelyet senki sem vesz komolyan, amely nem alkalmas a háború megakadályozására. Magának Mac-Donaldnak kormányrajutása Angliában sem csökkenti egyetlen fokkal sem a háborús veszélyt. Hogy a szocialisták a legravaszabbul készítik elő az imperialista háborut. különösen Szovjetunió ellen, ezt nemcsak az úgynevezett Boncour-féle törvény Franciaországban igazolja, nemcsak az a tény, hogy Németországban a szociáldemokrata kormány uralma alatt építik a páncélos cirkálót és öntenek munkásvért május 1-én Berlin uccáin azért, mert munkások ragaszkodtak az uccára való joghoz, de bizonyítja az a tény is, hogy a minap lefolyt varsói szocialdemokrata kongresszuson Vandervelde belga szociáldemokrata miniszter nyiltan izgatott SSSR. ellen, amely egyedűl veszélyezteti Európa békéjét, amely ellen tömőrűlni kell Európa népeinek a szociáldemokraták vezetése alatt. A németországi Löbe pedig hasonlóképpen nyilatkozott, mondván, hogy a lengyel szociáldemokracia záloga annak, hogy megóvja Európa népeita diktaturától. Értette természetesen a proletárdiktaturát, mert Pilsudskyék fascista diktaturája ellen a szocialdemokratáknak nem sok a kifogásuk.

Ugyanakkor amikor pacifista jelszavakkal igyekeznek elkábítani a burzsoák a szociáldemokratákkal egyetemben a dolgozókat, a fegyverkezés és a háborus előkészületek serényen folynak. Le Rend francia tálbornok és más katonai attasék Franciaországból meg. Angliából sűrűn látogatják Románia, Lengyelország és Csehszlovákia hadseregét, vizsgálják a terepet, folytatnak közős tanácskozásokat, amelyekről csak itt-ott szivárog ki néhány hír a nyilvánosság elé. Csehszlovákiának Szovjetunió elleni háboruban fontos szerep van szánva. Lengyelországban és Romániában Skodáék állítanak fel municiós gyárakat, repülőte reket. És hogy itt Csehszlovákiában is megteremtsék a háborus hangalatot, a lelkesedést a katonai élet iránt, arra valók a katonai parádék, a repülőversenyek, királyi vendégek kotonai parrádéval való fogadása.

De a háborus veszély közelségét bizonyítják a következő jelenségek is: A hadgyakorlatra bevonult legénységnek a tisztek maguk jelentik ki, hogy számolni lehet a háborunak a közel jövőben való kitőrésével és ezért igyekezni kell a háborus technikát minél hamarabb és minél alapo sabban elsajátítani. A forrást természetesen nem nevezhetem meg. de úgy tudom, hogy ez nem elszigetelt jelenség. Egy másik esett: A minap Podbřezován, az állami vasűzemben inspicirungot tartottak magas rangu katomatisztek. Megtekintették alaposan az egész gyárat. Ez a gyár nem municiógyár, de könnyen átalakítható hadiszerek gyártására. Vajjon miért tették a tisztek ezt a látogatást? Talán szórakozásból, vagy privát tudásvágyból? Ugyancsak ebben a vasgyárban egy magasrangu hivatalnok felszólitást intézett az ott dolgozó munkásokhoz, hogy mindazok, akik katonák voltak, adják be katonai könyveiket. Arra a kérdésre, mi célja van ennek az intézkedésnek, a munkások azt a választ kapták, hogy háboru elött állunk, reklamálni akarják munkásaikat, hogy mozgosítás esetén ne kelljen bevonulniok és ezért tudnia kell a gyár igazgatóságának, hogy személyenként kiket kell reklamálnia.

Dalgozók! Az idő letelt és ezért ujból felhívom figyelmeteket, hogy a háboru veszélye óriási és akut. Emlékezzetek 1914, július 28-ra, a háboruüzenet napjára, a mozgósitás napjára. Akkor a háboru őrülete fogott el bennteket, éljeneztétek a háborut. A burzsoázia aljas lapjainak sikerült a háborus lelkesedés észbontó, megőrjítő mérgét belétek juttatnia. A burzsoázia ma is erre törekszik és van, hozzavaló ügyessége és gyakorlata. Az elleméreg Szovjetunió és a kommunista párt létezése.

A háboru kőzelségére való tekintettel a kommunista párt az egész világon háboruellenes tüntetésre hívja fel a dolgozókat augusztus elsején. E háboruellenes tűn tetés máris kiválltotta a burzsoázia és a szocialdemokraták részéről az éllenakció kat. Azzal heccelnek ellenűnk, hogy pucscsot tervezünk augusztus elsején, hogy akkor fogjuk kikiáltani a forradalmat. Ezek a heccelődések nem akarnak mást jelenteni, mint űrügyet arra, hogy tűntetéseinket, háboruellenes tiltakozásainkat betiltsák, lehetetlenné tegyék, mert attól tartanak, hogy nem fog sikerűlni nekik a háboru iránti lelkesedést felszítani.

Dolgozók, munkások, parasztok! Ne törődjetek a burzsoázia és a szocialdemokraták piszkálódásaival, hanem jöjjetek el tőmegesen tűntetni augusztus elsején az imperialista háboru ellen, a fascizmus ellen, a kizsákmányolás ellen, az adók ellen, a magasabb bér érdekében, a munkások üldőzése ellen, Szovjetunió védelme érdekében.

Dolgozók! Emlékezzetek arra, hogy a szociáldemokraták mindig elárultak benneteket, kiszolgáltattak benneteket a burzsoáziának, mikor közel voltatok ahhoz, hogy felszabadítsátok magatakat a burzsoázia járma alol. Emlékezzetek, hogy a szociáldemokraták mindig készek voltak belétek lövetni, hogy a burzsoáziát megvédelmezzék. Emlékezzetek, hogy a dicső magyar proletárállamot, Szovjetmagyarországot a szociáldemokrata Tusar kormány támadta meg háboruval és hozzájárult a magyar Tanácsköztársaság megbuktatásához, a véres, munkásgyilkos, fehér terror uralomra juttatásához. A szociáldemokracia táborában még számos becsületes munkás van, akik még nem tudják felfogni, milyen gaz árulást követnek el velük szemben vezéteik.

Dolgozók! Amikor a háborus veszély gyorsan közeleg, amikor az imperialisták végső intézkedéseiket teszik Szovjetoroszország megtámadásához, a dolgozóknak a vágóhídra való viteléhez, a háborus moz galmak felujításához, amikor a legégetőbb szűkség van arra, hogy a dolgozók összefogjanak a forradalmi egységfront mégalkotásához a burzsoaziával szemben, Szovjetunió védelme érdekében, amikor a dolguzók egységfrontjának kiépítésén fáradozik a kommunista párt, a proletariátusnak ez az egyetlen forradalmi élcsapata, akkor a liquidátorok hátbatámadják a kommunista pártot és meggátolni tőrekszenek a forradalmi egségfront kialakulását azáltal, hogy a kommunista párt és a forradalmi munkások sorait megbontani tőrekszenek. Ez a törekvésűk kudarcot fog vallani, mert a munkások óriási többsége felismerte, hogy a liquidátorok útja az ellenforradalom felé, a szocialdemokracia és a burzsoazia felé vezet.

A burzsoáziának nem sok haszna lesz belőlük, habár a proletariátusnak pillanatnyilag kárt is okoznak. Ez az epizód azonban nem fogja megakadályozni a proletariátus győzelmét a burzsoazia felett és nem fogja megakadályozni a burzsoázia bukását.

Az orvosokat felszólítjuk, álljanak ők is résen, legyenek az emberiség érdekében segítségünkre a háborus katastrófa megakadályozásában, álljanak a proletariátus mellé, mondjanak le az osztályőgről mely a természettudományosan képzett emberekhez nem illő, teljesitsék orvosi kötelességűket a háborus pszychózis fellépese és terjedése ellen és tegyek meg ok is a megfelelo intézkedéseket a maguk és családjuk érdekében. (Potlesk komunistických senátorů).

4. Řeč sen. Fijaly (viz str. 32 těsnopisecké zprávy):

Meine Damen und Herren! Gestern fand in der Hörnes schen Gummifabrik in Bratislava eine fürchterliche Explosionskatastrophe statt. Momentan waren 14 Tote und 10 Schwerverwundete zu verzeichnen. Die Zahl der Toten ist im Laufe des Tages sicher gestiegen. Diese Katastrophe zeigt uns am deutlichsten, wohin das, kapitalistische Rationalisierungssystem führt. In diesem Falle wirkt die Rationalisierung derzeit totbringend. In Betrieben, wo es sich weniger um die Verarbeitung von Explosivstoffen handelt, wirkt sie abenfalls so, nur in etwas langsamerem Tempo. Es ist notwendig, hier festzunageln, daß in dem Hörnes - schen Betrieb Zustände herrschen, wie in vielen anderen Betrieben der Republik. Vorsichtsmaßnahmen und Schutzvorrichtungen bestehen überhaupt nicht. Der Verdienst der Arbeiterinnen schwankt wöchentlich zwischen 40 und 70 Kč. Ein Kommentar dazu ist wohlüberflüssig. Täglich fallen einige Mädchen von Giftgasen betäubt um. Das Gewerbwinspektorat kümmert sich um den Betrieb überhaupt nicht. Die Liste der Beschäftigen wird so liederlich geführt, daß man nie genau wußte, wie viele Arbeiterinnen eigentlich im Betrieb beschäftigt sind, da in diesem Taubenschlage die Arbeiterinnen fast stündlich wechselten. Es wäre zu fragen, ob die aufgenommenen Arbeiterinnen bei dr Kranken- und Unfallversicherung angemeldet waren. Wir sind überzeugt, daß dies nicht der Fall war, denn gerade auf diese Dinge vergißt man in allererster Linie. Den Arbeitern werden zwar die Beiträge abgezogen, aber nicht immer werden sie ihren Zwecken zugeführt. Solange die Gewerbeinspektion nicht von den Organen der Arbeiterorganisationen mit durchgeführt wird, ist an eine Änderung der scheußlichen Zustände nicht zu denken.

Daß ein Betriebsausschuß in dieser Giftbude nicht bestand, ist eine Selbstverständlichkeit, wurde doch jede Arbeiterin, die auf ihrem Rechte und auf dem ihrer Kolleginnen bestand, ohne weiters auf die Straße geworfen. So respektieren die Arbeitgeber die Gesetzgebung. Wir fordern nicht nur, daß die Wahl von Betriebsausschüssen überall durchgesetzt wird, sondern in einer Zeit, wo ein direkter Raubbau mit der Gesundheit der Beschäftigten infolge der Rationalisierung getrieben wird, müssen die Rechte der Betriebsausschüsse und der Betriebsräte dahin erweitert wrden, daß sie volles Mitbestimmungsrecht in allen die Arbeiterschaft betreffenden Fragen erhalten. Es ist höchste Zeit, daß Betriebsausschüssegesetz novelliert wird.

Die Arbeiterschaft möge aber aus dieser Katastrophe die Lehre ziehen, daß ahne eine stramme Organisation die Arbeiter nur einer weiteren Ausplünderung seitens der Kapitalisten preisgegeben sind. Aufgabe der Arbeiterschaft wird es also sein, in geschlossener Front den Kampf gegen das räuberische Kapital aufzunehmen, es zu schlagen und an Stelle der kapitalistischen Gesellschaftsordnung die sozialistisch - komunistische zu errichten. (Potlesk senátorů strany komunistické.)

5. Řeč sen. Bodnara (viz str. 32 těsnopisecké zprávy):