Szlovenszkón és Ruszinskón gazdasági iskola 19 van. Ezek közül csak egy magyar. Komáromban van egy félig magyar, amely 50 magyar ifjut képes befogadni. Tehát ki van mutatva, hogy a magyarság többségét képző földmívelök művelődéseinek kérdését a kormány szándékosan elhanyagolta. Rimaszombatban volt egy magyar földmívelési iskola, azt erőszakkal elvették a magyaroktól és tettek helyébe egy csehszlovák földműves iskolát, amelyben összesen 7 szlovák ifju tanul s belekerül évente vagy negyedmillióba. Az arány szám itt 1: 18, holott a magyarság a mai népszámlálási adatok szerint a többi szlovenszkói és ruszinszkói lakossághoz viszonyítva 1 : 4.

A gazdasági iskolák dologi kiadásai 1,600.000 K-t. képviselnek, ebből a magyarságra esik circa 50.000 Kč, tehát az arány 1 : 32. Ezek a számok érthetően beszélnek.

A déli magyarlakta vidékek a szlovenszkói mezőgazdasági termelés főhelyei, tehát szakismeretek terjesztése mezőgazdasági érdek. Feltétlenül kellene magyar gazdasági alsóbbfoku iskola Galántán, Lévan esetleg Ipolyságon is, Losoncon, Rimaszombatban, párhuzazamos osztályokkal, Zemplénben, Töketerebesen. Magyar középiskola Kassán, valamint egy női gazdasági iskola. Minden gazdasági iskolánál egy szaktanácsadó iroda volna létesítendő a magyar gazdaközönség részére, vándorszaktanárok lennének alkamazandók.

A kísérleti állomások kérdése is rosszul van megoldva. Nincs elég állomás oly helyeken, ahol a klima és a talaiviszonyok különlegessége kívánja. Az eredmények megfelelő közlése és az érdeklődő közönség felvilágosítása sincs helyesen elrendezve. A poszonyi, komáromi és rimaszombati kisérleti állomás kivételével a többi nem esik Szlovenszkó déli részébe. Legalább Galántán vagy Dunaszerdahelyen, Léván és Tőketerebesen kellene uj kisérleti állomásokat felállítani, esetleg Ipolyságon is. Fel kellene állítani Szlovenszkón egy növénytermelési kiserleti állomást, amilyen Prágában van amelynek közvetlen irányítása mellett folynának a termelási, műtrágyázási stb. kisérletek egész Szlovenszkón. A mostani kisérleti állomások, valamint a mezőgazgasági tanács eddigi kisérletezési eredményei nincsenek pu-blikálva. Sőt például növényfajták kipróbálási és hasonló kérdéseire a kiserleti állomásokhoz intézett direkt megkeresésekre sem lehet felvilágosítást kapni. A kisérleti eredményeket a nép nyelvén, annak gazdasági szaklapjaiban, esetleg napilapokban minden évben részletesen kellene ismertetni. A kisérleti állomásoknak maguknak is kellene gondoskodni arról, hogy a gazdaközönség útbaigazítások és szaktanácsok végett felkeresse őket, pl. növényi betekségek rovarkártételek stb. fellépte esetén, valamint növényfajta választás, talajviszgálat s egyébb esetekben. Az állomások szakszemélyzetének is olyannak kellene lennie, amely ismerős a szlovenszkói viszonyokkal, tud a néppel beszélni, érti a nyelvét. A mai állapott az, hogy a magyar gazdaközönség a kisérleti állomásoknak még a létezéről sem tud. Anyagi segítségben kellene részesíteni azokat a gazdaságokat amelyek közérdekü, szakszerü kisérleteket végeznek és azok eredményeit a nagyközönséggel megismertetik.

A földmüvesigazgatásnál sincsenek tekintettel a magyarságra. A gazdasági felügyelőg idegen ajkuak lévén, nem tudnak és nem is akarnak a magyar gazdanéppel érintkezni, mely utóbbi tehát vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy körülményességgel tudja jogait érvényesíteni (például a sokféle állami szubvenció közül egyet és mást elnyerni, mint: vetőmagra, gépekre, meliorációra, elemi károkra stb.). A szlovenszkói mezőgazdasági tanácsban nincs a magyarságnak megfelelő érdekképviselete. A jednotákba magyart nem vesznek be vagy ha igen, nem veszi hasznát. A magyar gazdasági egyesületek létesítését nem engedélyezik. Szlovenszkó legtermékenyebb vidékein tehát nem fejlődhetig ki a mezőgazdaságot felvirágoztató egyesületi tevékenység.

A mezőgazdasági statisztika terén a tudósítói szervezet a magyar vidékeken úgy szervezendő meg, hogy annak működéséből és a statisztikai hivatal kiadmányaiból a népnek haszna is legyen. A mezőgazdasági munkások és földművesek segélyezése, a régóta szolgálatban lévők jutalmazása, munkaközvetítés címén 1,465.000 Kč van felvéve. Magyar vidéken nem, hogy nem segélyezik a munkást, hanem a földreformmal földönfutóvá teszik, a segélyt idegenek kapják.

A szőlészet, gyümölcsészet, kertészet, szántóföldi növények termelése, a nemes vetőmag beszerzése, a szántóföldi és réti takarmány termelés céljaira 2 millió van felvéve, azonban a magyar vidéken nincs annak igénybevétele tervbeyéve. Pedig a szőlészetre felvett tétel az elpusztult telepek felujítására, nemes anyag beszerzésére szolgál, abból tehát a magyarságot megfelelő hányad kell, hogy megillesse. A gyümölcsészet és kertészet fejlesztése a magyar vidék produktivitását a közellátás érdekében emeli. Szakiskolák és jó organizáció és különösen a jó értékesítés jó megszervezése szükséges.

Az itteni tételek, az >önellátás buzával< című akcióval és az állattenyésztés sikerének a kérdésével összefügg és ezert itt a magyar buzatermelők szakembereinek meghallgatása és a nacionalista, illetve soviniszta, szűk látókörü és gyülölködő felfogása teljesen félreállítandó. Az állattenyesztés érdekében 15 millió van felvéve. Itt sem kapja meg a magyarság az aránylagos részesedést. Tenyészállatok beszerzéséhez segélyeket osztanak ki. díjakat tüznekki. A takarmánykezelést és konzerválást tökéletesbítik, silók építését tamogatjak. Magyar vidékeken sürgősen kellene mintasilókat építtetni. Idegen tejfeldolgozó üzemek kapnak segélyt. Magyar vidéken magyar szövetkezetek kapjanak segélyt, különben a segélyezési rendszer a magyar tehéntartó gazdák kiszsákmányolására vezet. A községi közbirtokossági legelőket a viszonyokat nem ismerő gyakorlatlan elemek, gazdasági felügyelők kezeire bizzák. Eredmény: nulla. Magyar vidékre magyar szakembereket kell állítani.

A baromfi tenyészanyag előállítása végett kerületi tenyésztelepeket kellene felállítani, azonkivül baromfi mintatelepet a gazdasági iskolák mellé. Támogatás kell a termékek értékesítésénél is.

Az orosz segélyakció cimén 4 millió van felvéve a külügyminisztérium 19 milliót, a közoktatásügyi minisztérium 7 és félmilliót irányoz elő e célra, összesen tehát 30 és félmillió. Micsoda indoka lehet ennek az állam életén kivül álló segélyezésnek? Micsoda igazságtalanság az, hogy ugyanakkot az erőszakkal idecsatolt magyarság mezőgazdasági fejlesztésére ennek az orosz segélyezési összegneg még tizedrészét sem irányozzák elő Ebben a 30 és félmillióban benne vannak a magyarság adófillérei. Nos, mi követeljük, hogy esek a magyar mezőgazdaság fejlesztésére fordíttassanak s tiltakozunk, hogy a mi keserves szegénységünkből elvett adófilléreket idegen érdekek szolgálatába állítsák.

Az ármentesítés és öntözés cimén felvett 11 millióból követeljük a Rima, az Ipoly, a Nyitra folyók szabályozásainak elintézését. 30 milliót ad a költségvetés a meliorizációs fondnak, tessék ebből a mireánk eső részt a szlovenszkói magyar mezőgazdaságok feljavítására fordítani.

A földművelés ügyi tárcának ezen kiragadott tételei igazolják a kormányzat iránti teljes bizalmatlanságunkat.

Az igazságszolgáltatás a köztársaságban legkevésbé sem érdemli meg a dicséretet. De ami Szlovenskón megy, az egyenesen lesülyesztése az igazságszolgáltatásnak.

Itt a törvény, a 167/1920 számu törvény biszonyítja, hogy a csehszlovák kormány nincs áthatva a szabadság fontosságától. A szlovenszkói ügyvédi kamara egy abszolutisztikus intézménnyé alakult ki a sokszor hivatkozott demokrácia nagyobb dicsőségére. Kinevezett választmány uralkodik az ügyvédi kamara felett, amely választmányt minden további nélkül akkor dob egészben vagy egy-egy tag elmozdításával a miniszteri hatalom félre, amikor épen akarja. Ez a választmány gyakorolja a fegyelmit, dönt az állampolgárság kérdésében. Ez veti ki az ügyvédség hozzászólása nélkül a kamarai illetékeket önkényesen. Kamarai közgyűlés nincs. Ügyvédi jogok nincsenek, csak teherviselő, szabadságától és autonómiájától megfosztott ügyvédség van. És mindez azért, mert Szlovenszkóban az ügyvédség sorában magyarok vannak többségben. És ezt tűri egy, a német nemzeti kisebbséghez tartozó Igazságügyminiszter. Még azt mondják, hogy nincs erőszakos el nemzetlenítési törekvés. De hogy van, ezt maga a hivatkozott törvény, mint csehszlovák hivatalos okirat igazolja, mert valakitől elvenni azt a jogot erőszakkal, hogy nemzeti életét szolgálja, a legdurvább erőszakos elnemzetlenités.

Az az uj igazságügyi kormányzat nem nyerhet tőlünk bizalmat, amely a birói kötelmet az alkotmány és szabadság jelentőségétől meg hagyja fosztani, amelyik engedi a huza-vonát a birói függetlenség kérdésében, nem terjeszti be az erre vonatkozó speciális törvényt az alkotmány parancsa dacára és a szisztémizáció örve alatt engedi, hogy ez a függetlenség az áthelyezés révén nullával egyenlő legyen. Nem nyerhet tőlünk bizalmát akkor, amikor a fizetésrendezés tökéletlensége révén engedi és közremüködik abban, hogy az anyagi függőség réme aláássa a birói hatalom értékét, hogy azután a politikai befolyás a maga romboló hatását szabadon bevégezhesse. Azt mondta az igazságügyminiszter egy interpellációs válaszában, hogy a birósági szervezet kérdését nem kell törvénnyel szabályozni. Tehát az alkotmányt nem respektálja az igazságügyminiszter, amikor a 94. § rendelkezését nem teljesíti. De negligálja a 188/1919 sz. törvény rendelkezését is, amely azt mondja, hogy a biróságok szervezetét és területi beosztását csak addig terjedő hatállyal szabályozhatja rendeletileg a kormány, amig az 1890 : XXV. magyar birósági szervezety törvény csehszlovák törvénnyel pótolva nincs. Nem tudom hogy németül azt jelent-e az, de azt tudom, hogy magyarul ez csak annyit jelenthet, hogy kötelessége az igazságügyministernek a köztársaság tizedik esztendejében a birósági szervezeti törvény javalatát beadni, hacsak nyiltan meg nem tagadja a törvény tiszteletét.

Nincs bizalomnak helye már azért sem, mert erre semmi törekvés nincs az igazságügyi politikában, hogy az igazságszolgáltatás és a biróság nivója amelkedjék a helyes jogi nevelés, megfelelő biróképzés és továbbképzés utjain. A birósági praxis-időnek 3 évről kettőre való leszállítása az igazságszolgáltatást a tudatlanságnak és a jogbizonytalanságnak dobja martalékul és az igazságszolgáltatás csődjébe vezet. A nyugdij korhatár felemelése a 67 évre pedig azt jelenti, hogy az öregeknek megfogyott munkaképességét is beakarja az igazságügyminiszter Úr állítani az igazságszolgáltatás lerombolásainak tényezői közé. Szlovenszkón a biróságok oly szomorú képet mutatnak, hogy még az albán biróságokkal sem vehetik fel a versenyt Tessék egyszer az igazságügyminiszter Urnak eljönni Szlovenszkóru és végighallgatni azt a biráskodást, amit a joggyakornokok és a jezyzők közül kinevezett és a magyar perrendtartást nem ismerő bírák kifejtenek és akkor meg fogja látni azt a tudatlanságot és a hallatlan jogi tévedések halmazát, amelyek a jogkereső közönségnek anyagi kárt, az ügyvédeknek bosszuságot, a biroi tekintélynek pedig csorbulást okoznak. A jogállamokban a birói képzésnél mindenütt 3-5 éves praxist, doktorátust, egységes ügyvédi és birósági vizsgákat kivánnak, csak az igazságügyminiszter Urnak elégségesek Szlovenszkóban oly munkatársak, akik kellő jogműveltségük és jogialkalmasságuk biszonyítéka nélkül, a nemzeti soviniszta szempont megbízhatóságával ellátva katasztrófába viszik magát az igazságszolgáltatást.

A bírói fizetésrendezés kérdése is abszurdumul lett elintézve. 40 bírói állás jól van dotálva a felső birák részére. Ez az egész birói kar 1.5%-t képezi. Ellenben a törvényszékeknél és a járásbiróságoknál a lehető legrosszabbul van elintézve függetlensége. Tehát a biróság 95%-a elégedetlen. De ennek van még más jelentősége is és pedig az, hogy a jogász-ifjuságot egyenesen elriasztja a birói pályától s azért van ma is 2541 rendszeresített birói állásból 337 betöltelenül, mert már nincsenek joggyakornokok és jegyzők, ezek leköszöntek s nem lesznek ilyenek, ami pedig teljes csődött jelent a jövőt illetőleg. Jellemző példa a fizetésrendezés jóságát illetőleg az az eset, hogy egy koros táblabirói rangban levő biró 36.000 Kč alapfizetést kap és 5300 Kč müködési pótlékot, míg egy minden jogi képzettséget nélkülöző náčelník 53.784 Kč-t. Az igazságügyminiszter Úr nem árulta el azt a törekvését, hogy ezeken a bajokon csak átmenetileg is segíteni akarna. Pedig mikor a vasutasoknak 85.000 Kč pótlékot adnak, akkor a bírói hatalom súlya és alkotmányjogi jelentősége megkivánja, hogy a kérdés végleges elintéséhez szükséges évi 12 millió helyett, a betöltetlen 388 birói álláson megtakarított circa 7.5 milliót ideiglenes segély cimén bocsássák a nyomorgó birák és birósági hivatalnokok rendelkezésére.

Amint említettem, csupán 2541 birói állás van szisztemizálva, ebből azonban 377 nincs betöltve, de nem is lehet betölteni, mért végkép nincs birói növendék, joggyakornok, jegyző, t. i. a jogász ifjuság nem jelentkezik a birói pályára, mert ott a helyzet katasztrófális, elviselhetetlen, úgy szolgálati, mint anyagyi szempontból.

A szisztemizációval lehetett volna a bajokon segíteni és lehetett volna a ross fizetési törvényt némileg megjavítani, de a szisztemizaciót is 2 év Zta úgy scinálták meg, hogy az abszolut elfogadhatatlan egyrészt, másrészt a bírák fizetési szerkezete olyan, hogy a szisztemizációs részén semmit sem nyernek, míg más fizetési kategóriák súlyos ezreket kapnak, ami megint egy lehetetlen igazságtalánság.

Az új fizetési törvényben a bírák fizetése egy elkülönített rendszer, amely a többi tisztviselőkétől elüt, de ez egy olyan különleges találmány, amelyet azonnal meg kell szüntetni, mert mindennek, csak épen a birák viszonyainak, bírói szolgálat és munka jogi természetének nem felel meg, amit mi akkor is hangostattunk, de szavunk csak kiáltás maradt a pusztában.

De még elitélendőbb a rendszer, ha tekintetbe veszük, hogy az 1-10. fokozatban három évenként jut a biró. De egyformán, vagyis a legkiválóbb, a tudós, zseni épúgy, mint a legbanyagabb, a legroszszab, vagyis ez a rendszer kiöli a birákból az ambíciot, a szorgalmat, az önnevelést, mert hiszen akkor milyen kiválóan és szargalmasan dolgozna is, egyformán megy előre a létrán nem úgy mint azelőtt, hogy szorgalma és kiválósága soronkivül vitte előre. Ezt a törvényt tehát azonnal meg kell szüntetni, vagy novellálni, mert így csakugyan megsemmisíti a bírói kar nivóját.

A ségítség adva van: 1. a 7.5 millió megtakarított összeget oda kell adni segélynek, 2. azonnal be kell nyujtani az alkotmány parancsa alapján a pragmatikát és a birói függetlenséget biztosító tőrvényjavaslatot, 3. a lex Dolanszkyt viszsza kell hatályába állítani.

De legfőképen bizalmatlanok vagyunk az igazságügyminiszter Urral szemben azért, mert a magyarság kellő részvételét az igazság szolgálatában és igy a magyarság nyelvhasználati jogainak érvényesülését az igazságszolgáltatásban nem biztosítja. Szégyennek tartjuk azt, hogy egy nemzeti hisebbséghez tartozó igazságügyi miniszter nem képes a magyarságot megillető közhivatalokban való részesedési jogot a magyarság szamára biztosítnani és érvényesíteni. Két olyan törvényszék van, a komáromi és rimaszombati, ahol a magyarság abszolut többségben van. Az egyikben a sematizmus tanusága szerint szlovák nemzetiségü elnök van, a másikban - Rimaszombatban - szlovák nemzetiségű volt s most idestova két évnél hosszabb időóta üresen áll ez állás. Magyar kivaló és alkalmas biró volna ennek az állásnak a betöltésére, a közhivatali részesedési jog is meg van a törvényben, van egy nemzetiségi igazságügyi miniszter is, csak oly igazságügyi miniszter nincs, aki a jognak és igazságnak érvényt szerez. 2770 bíró közül csak 118 magyar nemzetiségü, tehát körülbelül 4%, holott legalább 9% illetne minket. Biró hiány van, mégis a minket megillető 9% keretén belül, még oda is, ahol a magyar nyelv tudása szükséges, hiaba pályázik magyar nemzetiségü, nem nevezik ki. Magyarok ügyében, a 20%-on felüli birósági járások magyarjainak ügyében a tórvényszékeknél, feljebb is, úgy intézik el az ügyeket, hogy az illető törvényszéki birósági tanácsokban 3 biró közül 2, néha 1 abszolute semmit sem tud magyarul és legtébbször ismeretlen is a magyar joggal. És mikor a nemzetiségi kisebbségi tanácsok alkotása végett a igazságügyminiszter Urhoz fordulunk, az a feletet, hogy az nem szükséges. Minek a közvetlenség, ott van a magyarul jól, vagy roszszul tudó bíró, az tolmácsoljon. Még csak hivatalos tolmács sincs. Magyarul nem tudó samosudcák, egyesbirák itélkeznek tolmács nélkül magyarok ügyében akkor, amikor nem értik a magyar vádlott és a magyar tanuk vallomását. Oly vizsgaló birákat alkalmaznak, akik a magyar nyelvet nem értik, de a magyarok személyes szabadságának felfüggesztését, illetve a vizsgálati fogságot bőven elrendelik. Az esküdt biráskodásnál a magyarság reszvétele a törvényszék előtti egyenlőség és az egyállampolgárság elvének nagyobb dicsőségére úgyszólván ki van zárva. A szistematizációt arra használják fel, hogy színmagyar járásból a magyar nemzetiségű járásbirót más helyre helyezik.

Mindezek alapján úgy hiszem, hogy indokolt, hogy az igazságügyminiszter Urral szemben a legmélységesebb bizalmatlansággal viseltessünk.

Kijelentem a Magyar Nemzeti Párt szenátorai novében, hogy a költségvetést sem általánosságban, sem részleteiben nem fogadom el.