Ich möchte noch auf einen Punkt aufmerksam machen. Der Herr Berichterstatter hat uns sehr einghend über die Vorlage unterrichtet. Da. heißt es; aus diesen Gründen kann das Gericht die Akten über die bedingte Verurteilung irgend einer Behörde ausfolgen. Dann aber kommt, und der Herr Berichterstaater hat auch darauf hingewiesen, die clausula generalis; wenn noch andere Fälle in Betracht kommen, wo es auch wünschenswert wäre, die Akten irgend einer Behörde auszufolgen, so entscheidet das Justizministerium, bezw. wenn die betrefferde Person der Militärgerichtsbarkeit urterliegt, das Ministerium für nationale Verteidigung. Das heißt: Wir geben die Entscheidung in der Frage, ob die Akten versendet werden dürfen, gar nicht einmal der Justiz in die Hand, sondern ergänzen die Tätigkeit der Justiz durch die der Justizverwaltung. Wir vermischen da, wie auch sonst oft in hiesigen Gesetzen, die Justiz und. die Verwalg, zwei Dinge, die vollständig von einander getrennt sein sollten. Wir legetn in die Hankl der Justizverwalung gerade dann die Entscheidung, wenn es sich um zweifelhafte Fälle handelt und gerade da brauchten wir am meisten die Entscheidung einer unabhängigen Instanz, des Gerichtes. Das ist sehr auffallend. Die Unabhängigkeit der Gerichte ist doch ein Grundsatz, der für uns außerordentlich wichtig ist. In einem Staat, der von politischen Kämpfen erfüllt ist,wo man je nach der Nationallität unterscheidet und dergleichen, gerade da ist die Unabhängigkeit der Gerichte das Allerwichtigste, was man sich denken kann, besonders wenn gegen die Verwaltung berechtigte oder unberechtigte Vorwürfe verschiedener Art erhoben werden, die durch ein noch so strenges Preßgesetz nicht enrtkräftet werden können. An dieser Unabhängigkeit der Gerichte solte nicht gerüttelt werden und man sollte nicht Justiz und, Verwaltung durcheinander mischen, wie esleider bei uns Gepflogenheit geworden ist. Ich meine, daß das gewiß ernste Bedenken gegen das Gesetz sind, das uns hier unterbreitet wurde.
Überhaupt sollte man alles tun, um das Ermessen der Verwaltung einzuschränken, nicht es auszudehnen. Ich bin überzeugt, däß unsere Justizverwaltung noch verhälnismäßig besser ist, sorgfältiger arbeitet, rascher funktioniert als andere Zweige der Verwaltung, aber trotzdem sollte man auch der Justizverwaltung gegenüber vorsichtig sein.Wir leben in einer Zeit, wo von allen Seiten Korruptionsaffären aufgedeckt werden.Ich will mich nicht darauf einlassen, ich besitze auch nicht das Material dafür, ob alle diese Vorwürfe berechtigt sind, aber Tatsache ist, daß vom so vielen Seiten Angriffe auf die Verwaltung erfolgen, daß man ü'berall Korution wittert, und schließlich muß man sagen: an der Sache muß irgend ein Kern sein. Woher kammt denn diese Erscheinung? Ich meine, es wäre eine vie1 bessere Atmosphäre, wenn nicht dieses unnatürlilche System bestände, das hier besteht, däß ein Regierungssystem gilt, welches nicht zusammengehalten wird durch ein einheitliches Program., Wenn Sie eine keine Schichte; sagen, wir, die aus den verschiedensten Parteien zusammengesetzt ist, über das Schicksal des States entscheiden lassen, wenn Sie da die entgegenigesetztesten Parteien zu einem Ganzen: zusammenschweißen, wer profitiert denndavon? Davon kann: nur die Bürokratie profitieren., da müssen unlautere Elemente zum Vorschein kommen, da kann es nicht anders geh en. Würden Sie nicht so vom Gedanken des Nationalstaates beseelt sein, würden Sie nicht glauben, daß das Höchste, was es über
haupt gibt, die Anwerdung der čechoslovakischen Spreche ist, daß es furchtbar wäre, wenn hier ein Referent deutsch spräche, ein, anderer kann ja ruhig deutsch sprechen, aber wenn ein Referent deutsch spräche, würdie es nach Ihrer Auffaassung den Untergang des Staates bedeuten. (Sehr richtig!) Hätten Sie nicht diesen beschränkten Gesichtskreis, dann würden Sie eine reine Regierung hanen können, eine Regierunng, die je nach der Lage der Dinge und der Majoritätsvehältnisse frei heitlich oder klerial, bürgerlich oder sozialistisch ist und dergleichen, Sie würden nich a Feuer und Wasser miteinander mischen. Aber so wie die Dinge liegen, pressen Sie die verschedensten Dinge miteinander zusammen. (Sen. Link: Chauvinismus!) Ja, der Chauvinismus, der überall durchdringt und der bewirkt, daß der Staat überhaupt nicht zur Ruhe kommen kann, weil Sie von Ihren Straßentafelngeschichten, Sprachengeschichten u. s. w. so eingenommen sind, daß Sie das andere überhaupt gar nicht sehen. Darum muß der Staat immer mehr und mehr ins Hintertreffen geraten.
Es sind das ja Dinge, die mit dem Gegenstand, den wir hier besprechen, nicht direkt zusammenhängen und. ich hätte sie gar nicht erwähnt, wenn nicht die Debatte eine solche. Wendung genommen hätte. Aber wenn schon Herr Kollege Mayr-Harting gesagt hat, daß unsre Mit arbeit wertvoll ist und Herr Dr. Procházka erwähnt hat, daß man aur unsere Mitarbeit Wert legt, so möchte ich sagen: man legt vielleicht auf unsere Mitarbeit. Gewicht, aber nur dann, wenn es sich nicht um besonders wichti:ge Dinge handelt, nicht um wichtige Entscheidungen, sondern wenn es sich handelt um einen blanken juristischen Text, der auch anders lauten könnte, da hat man nichts dagegen, wenn wir mit Verbesserungsvorschhlägen kommen. Aber man legt auf unsere Mitarbeit keim Gewicht, wenn es sich um politische Entscheidungen handelt, die ohne unser Zutun und über unseren Kopf hinweg von der Pëtka oder der Desítka getroffen werden, oder wie die Behörde heißen mag, die in der Verfassung nicht genannt ist, aber tatsächlich über allen Behörden steht. Sobald einmal von der Koalition gesagt wird, dieses oder jenes Gesetz muß zustande kommen,dann legen Sie auf unsere Mitarbeit kein Gewicht. Ich verweise auf das traurige Beispiel, das uns am nächsten angeht, auf das Preßgesetz. Es hat niemand die Deutschen, gefragt, was sie dazu sagen. Das Preßgesetz wird eines Tages ins Abgeordnetenhaus als Koalitionsdiktat geworfen, die Herren von der Koalition sind selbst in eine schwierige Lage gekommen, öb Sie es aufrecht erhalten wolten oder nicht, aber nicht, weil wir dagegen Opposition machen, sondern deshalb, weil seine juristische Konstruktion sa unerhört ist, daß selbst Männer, die sonst dahinter stünden, es nicht gut halten können. Es ist gewiß Zeit zur Umkehr und ich begrüße es darum, daß Herr Kollege Mayr-Harting heute diese Frage angeschnitten hat. Denken Sie darüber nach, vielleicht werden Sie dahinter kommen daß etwas geschehen kann un muß, um dee Güte unserer Gesetzgebung zu heben. Denn ich glaube, daß auch Herr Berichterstatter Procházka für die Güte der Mehrheit unserer Gesetze nicht die Hand ins Feuer legen wird. (Potlesk na levici.)
3. Řeč sen. Egryho:
Mélyen tisztelt Szenátus! Amikor első izben van szerencsém megjelenni a nemzetgyülés szenátusbán mint a Podkarpatská-rusi öslakos autonom párt küldőtte, nem mulaszthatom el, hogy müködésemhez a tilsztelt szenátus jóindulatát kiltérjem. Fogadjanak őnök ergemet úgy, mint aminö érzéssel jöttem ide. Legyen egymás íránt bizalmunk a jóra, az igazságra való becsületes törekvésben. Legyenek uraim meggyőzödve arról, hogy minden, szó, amelyet elmondok, a mi népűnk, a kőztársaság öaszes 1akosságának javát és boldogulá sát célozza. És ha olyat kell mondani, ami talán sokaknak érdekeit sérti, ne a haragot, ne a makacs visszautasítást, de a megértést, az ügynek igazságos megismerését és bírálatát váltsa ki z őnök lelkéböl. Legyünk. igazságosak és mérjünk mindenkinek egyenlö arányban. Ez az elv az á1apja az erös és égészséges. á1lamalkotásnak és nem a szuronyok endeje, amelyhez csak, vér és szenvedés és az emberi jólét halódása tapad. A mi sőtét korszakunkban, amikor az emberiség rossz szellemei uralják a lelkeket, agy csöndes munka, az egymás megértés útja csak az igazság lehet és ha ehhez tartjuk magunkat, .népék megnyugvása lesz a untalmunk.
A napirenden lévö javaslathoz szólva., mint nem szakember nem tudok kimerítöen, bírálatot mondani, de annyit udok, hogy a két állam lakosságának nagy érdeke fűzödik ahhoz, hogy ezen egyezmény a legbékesebb és legmegértőbb mórdon jőjjőn létre és kárhoztatnom kell előre is minden olyan; törekvést, mely a két állam egymással valló megegyezésnek utját vágni akarja. Azonban ki kell jelentenem, hogy én a kormány jó szándékában bízni nem tudok. Hagy bizalmatlanságomat megokoljam, igen; tisztelt uraim, bocsássák meg, ha egy kitcsit részletesebben foglalkom ezzel a kérdéssel.
Megengedik uraim, hogy egy képet fessek önöknek, melyből megismerik állapotunkat és meglátbatják azt a tengeri bajt, vaszeadelmet, melyet a mostani kormányzat az ö meggondolatlanságával zúdított reánk. Csak dióhéjban mutatok rá a hibák ra abban a reményben., hogy őnők az ügynek hallálos fontosságára való tekintettel minden dolgot meg fognak vizsgálni, meg fognak fontolni és igyekezni fognak orvosolni is. A saint-germaini békeszerződés szerint e területnek messzemenö auttonomiája van. Azonban hol van ez az autonomia? Azt hiszem, hogy ez eddig csak a mi; az ottani lakosság szivében mint forró ohaj, mint elengedhetetlen követelés van meg. Rőviden végzek e témával. és kérdem, van-e önők között valaki, csak egyetlen egy is, aki egy ilyen fontos szerzödésnek a semmibevevését és kijátszását helyeselni tudná. (Vykřiky.) Én felelek reá azzal, hogy én ilyyet elhinni, sőt elképzelni sem vagyok képes.
A mi népünk, vérzik, pusztul a csatlakozás óta. Minden reménye, minden bizalma sorsának jobbra fordulása, nyugalma, autonomiájának megvalósításától függ. Aki ezt nem akarja, az két balkézzel nyul bele a sors írányításába és vezeti azt olyan tévutakra, amelyről már esetleg nincs visszatérés, csak pusztulás. Az eddigi kormányrendszer éretlennek deklarálta a mi népünket a demokrata elvek által megkövetelt politikai élet felvevésére; és az eredmény mit igazol? Ez igazolja a nép elégedetlenségének, de tőbbet mondok, a nép haragjának félre nem magyarázható tényét. Pedig igen tisztelt uraim, a kormány pártjai míndent elkövettek, hogy ezt a néphangulatot elhallgattassák. Volt ott mniden, amit e téren valaha valahol adkalmaztak, sőt olyan is volt, amit egy kissé jóizlésű emberek kőzött sohasem alkalmaztak még. Mindezeket, és a nép elemésztette nyugoldtan. és megfelelt reá úgy, mint ahogy felelnie lehetséges volt. Az erkőlcstelen ütések alatt hangott adott, mely hang a kétségbeesés hangja, az elkeseredés hangja., a jövő bizonytalanságának keserűségében megszületett hagja. Ez a nép .nem kommunista, nem álamfelforgató (Výkřiky sen. Matuąčáka.) de a kormány intézkedései miatt hitétől, remé nyétöl megfosztott szerenesétlen nép, amely elkeseredésében a lehető legerösebb módon fe1elt a hozzá intézett kérdésre. Mert uraim, lehet-e elképzelni olyan állapottokat a demokratilkus, egy második Svajcnak nevezett államban, mondom elképzelni és nem megvalosítva látni, amely a mi kis autnom terűletűnkőn tényleg megvan? Azt látni, azt elszenvedni lehet, de leírni, valamennyit elmondani nem lehet.
A nép éhezik. A mostoha talanjja1 és idöjárással bíró felvidék népe valósággat éhen vész el, vagy a rossz táplálkozás miatt pursztul. Az ezelőtt jobb kőrűlményék között élt ipari munkásság 1erongyolódva, éhesen ténfereg az .ország minden részén munkát keresve; de munka nincs, mert az ipartelepeket a kormány megszűntette (Výkřiky.) ésa magánvállalkozásokat megőlte a cseh verseny, amely e közös hazában kűlönős előnyőket élvez, melynek kedvéért a mi iparunknak el; kell halni, e1 kell pusztulni. Szeretném, ha az urak bebizonyítanák, hogy nem így van.
Mi legyen, hogyan éljen tehát az ottani népűnk? Pedig éni kell, mert élni muszáj. Innen van azután, hogy adaaadja magát a szélsőséges igéretek hatása alatt a szélsöséges pártoknak és ami nagyon jellemzö, nem a kormány nagyhangu igéretének adott hitelt, hanem a kommunizmusnak. Szomoru dolog ez uraim, de úgy van; a kormámy igéreteinek már nem tud hinni senki. (Vykřiky sen. Matuąčáka.)
Az őnkényesen, igazságtalanul végrehajtott népszámlálas adatai szerint ott élő százötezer főnyi magyarság iskoláit elvették, a színmagyar gyermekeket elöttűk érthetetlen nyelveken tanítjak; sok helyen iskolájuktól teljesen megfosztják és tanitóikat ki akarják utasítani. (Výkřiky slovenských senátorů.) Régi kulturáját minden módon, minden eszközzel megsemmisítik, hogy ifjusága a tudatlanság, műveletlenség éjszukájába sűlyedjen alá. A vallásos és jó erkőlcsü nép erkölcsi és vallási nivójat leromboljak, egymással halálos tusába, kergetik a felekezeteket, a jó erkölcs, a boldogíto hit templomaint véres verekedések színhelyévé változtatjak. A társadalmi rendet felfongatják., a társadalom egyes osztályait egymásra uszítjak. (Sen. Roháček: Ki uszít? Igazságos dolgokat adjon elő! Tessék bizonyitani!) Be is fogom. Én arzt hiszem, hogy a szenátusban magamhoz való tisztességes úri emberek kőzött vagyok és kérem az urakat, hogy beszeljük meg a dolgokat, ment a jelenlegi állapotokat meg kell változtatni.
Podkarpatská Rus határait nem a megegyezés alapján állapították meg és ezáltal Podkarpatská Rushoz nérprajzilag és főldrajzilag tartozó területek elestek, amiből az ottani 1akosságnakiszámíthatatlan kára következett be.
Készül a főldreform uraim. Évek óta a hivatalnokok serege hízik rajta, a politikai boszorkánykonyhát tárplálják vele, de a nép, az igazán rászorult nép nem kap főldet. Az ipart megszűntették, a kenyérkeresetet megszűntették, de a földet másoknak, idegeneknek osztogatják. (Sen. Bazrinka: Kicsoda az az idegen?) Akik nem Podkarpatská Rusból vallók, ott soha nem laktak. (Výkřiky. Hluk.)
Místopředseda Kadlčák (zvoní): ®ádám pana řečníka, aby pokračoval.
Sen. Egry (pokračuje): Az állami munkákhoz idegen vállalkozókat, idegen munkásokat hoznk. Podkarpatská Rus legfőbb kincsének, erdeinek kihasználása terén is érthetetlen politikát folytatnak. Igyekeznek mirdent kihasználni, amihez könnyen hozzájuthatnak. Ugy tundom, hogy amerikai tőkével való puzstítas kisért. Egyszerre akarnak mindent letarolni, pusztává tenni, elkarsztosítani.a vidéket, hogy ott soha tőbbé emberi lény otthont ne találjon; .de nemsak ott, hanem a jobb talajjal bíró alvidéken sem, mert az elkarsztosítás természetes kővetkezménye kővetkeztében elöáló árvizek. miatt az egész alvidék is használhatatlanná válik. Látjuk azt most is, ha ugyan lész szíves a magas kormány az ottaniárvizes vészhireket figyelembe venni. Hát még mí lesz akkor, ha az erdöségek vízelosztó és elnyelő hatása megszűnik. A folyók szabályozása megszünt erre nincs pénz, de más célokra van elég.
Az adózó polgárságot elviselhetetlen terhek nyoumják, mely adók kűlőmbőzö faját az sem érti, aki csinálta. Semmi rendszer, semmi igaszág, soha sem tudja senki, hogy mi vár reá, mikor jön a vagyoni tönk szélére. A hitelügy, a kereskedelem szomoru sorsra jutott. Uzsora, kapkodás, bukás mindenfelé. Hitelszővetkezeteinket megszűntették, sem hitelhez, sem pénzéhez nem tud hozzáju tni senki. Hadikőlcsönűgyűnk rendezetlen, pénzünket annak idején felvásárolta a magas kormány egy a négyhez és a tízhez arányban. Ugyan mit gondolnak az urak nem jogos-e panasz, nem jogos-e a harag az ennek következtében koldusbotra jutottak rézséröl.
A sok űldözőtt hivatalnok, kik becsülettel szoligálták hazájukat, a. rongyosak, az éhesek, hát ezekkel mi lesz? Hát az őreg nyugdijasok, akik jól éltek valamikor és most száraz kenyeret sem ehetnek, mi fesz ezekkel? És azok, akiknek nyugdijigényét minden alapos ok nélkűl megtagadják. Uraim, az átok ugyan nem lakatja jól öket, de egy államkormányzat, amelyre
polgarai átkot szórnak, miként, állhat fenn a világon és őnlelkiismerte elött! Hol van itt az igazság, hogy azokat akik dolgoztak itt a közért, kevesen és sokat, éhezni engedik és behoznak ujabb embereket, sókat, négyszer-ötszőr annyit mint régen voltak. Az állampolgáság kérdése egyszerűen a polgárok kinzásának, megfélemlitésének és a politika; aljas fegyverének eszlőzévé sűlyedt. Mindenkit kiutasítanak, mindenkit kiutasíthatnak, aki nekik nem tetszik. (Sen. Babka: Aki nem jó hazafi!) Aki becsűletes, az jó hazafi.
Místopředseda Kadlčák (zvoní): Upozorňuji pana řečníka, ľe lhůta čtvrt hodiny je dávno vyčerpána.
Sen. Egry (pokračuje): És a szegény, szerecsétlen polgár,mivel esetleg odaát el nem fogadják, lóghat ég és főld közőtt. A kisebbbségi jogokat figyelembe nem veszik. Pardon, én nem is ismerek el kisebbségi jogokat; én itt csak egyenló jo:gokat ismerek mindenki részére, hogy a saját módja, saját szokásai és akarata szerint tovább is élhessen. Egyedül azt kötném ki, hogy becsüilettel, a mások kára nélkűl és a kőznek javára éljen. De amig csák az adókatt tudjak tőlűnk kővetelni a saját anyanyelvűnkőn és minden mást megtagadnak tölünk, ez nem demokracia, ez nem igazság.
Gazdasági éltűnk tönkrement. Podkarpatská Rus bor és marhatenyésztése ismeretlen tényezők lelkiismeretének játékszerelett. A jővedelem semmi, a kővetelt szalgáltatás légió. A külpolitika terén a szomlszédos és egymásra utalt államok kőzött a megértés, a békés kiegyezés helyett a visszavonás, a harag, a gyülőlet politikája járja. Így nem lehet gazdálkodni, igy nem lehet megélni, így nem lehet nyugodt népekre támaszkodvra erős allamot alapítani. Adják meg uraim ami a mienk, aldják meg azt, amire szerzödésileg kötelezve vannak, amire magukat Isten és emberek elött elkőtelezfék. Adják meg a mi autonomiánkat és mi megmutatjuk önöknek, hogytudunk élni, tudunk boldogulni és tundunk csendesek lenni. Irják ki a szojmválasztstásokat minél előbb, adjanak módot arra, hogy a nép becsülettel nylatkozhassék meg a saját sorsa íránt. Addig aremíg ez meg nem tőrténik, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem a kormány minden ténykedése íránt és a beterjesztett javaslatokat sem most, sem azután el nem. fogadhatom. (Souhlas a potlesk na levici.)
4. Řeč sen. Bodnara (viz str. 116 těsnopisecké zprávy):

